Kinek jó a pár hónapos életbiztosítás?
Eközben viszont az alapértékekig kell visszanyúlni, ha azt szeretnénk elérni, hogy a megtakarítási céllal kombinált életbiztosítások betölthessék valós és eredeti céljukat. „Nem lehet az a cél, hogy az ügyfél pénzét a közvetítő különböző társaságok és befektetési eszközök között – többnyire magasabb költségeket is eredményező módon – folyamatosan pörgesse” – mondja Borza Gábor, az ING Biztosító pénzügyi területért felelős vezérigazgató-helyettese. Ez a hosszú távú cél akkor érhető el, ha a biztosító olyan motivációs rendszert alakít ki, amely a rendszeres megtakarításokat ösztönzi.
Az elmúlt években a biztosítási szektorban is a bankbetétekhez hasonló vagyonvándorlás terjedt el a pár hónapos időtávú, egyszeri díjas és eseti befizetések elterjedésével, ami az ING szerint mostanra olyan méreteket öltött, ami már megkérdőjelezi a megtakarítással kombinált termék eredeti célkitűzéseit is. A társaság szerint már az ügyfélérdeket is felülírta az az igény, hogy egyes társaságok bizonyos időszakban így növeljék díjbevételben kimutatott részesedésüket.
Hitelesebb a korrigált díjbevétel
A hazai életbiztosítási piacon a díjbevétel és a korrigált díjbevétel alapján nagy eltérés van a szereplők sorrendjében. Utóbbit úgy számolják ki, hogy az egyszeri díjas bevételeknek csak a tizedét veszik figyelembe, hiszen ezekből nem származik a következő években bevétele a cégnek, ellentétben a rendszeres díjas konstrukciókkal. A legnagyobb eltérés a jóformán csak egyszeri díjas biztosításokat értékesítő Posta Biztosítónál van, amely teljes díjbevétele alapján 6., korrigáltan számolva viszont csak a 15. a 18 szereplős piacon.


