Németország megbünteti a gyermekteleneket: fizess, ha nincs, aki gondoskodjon rólad öregkorodban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA népesség elöregedése és az ezzel járó szociális kiadások egyre nagyobb gondot okoznak a fejlett országokban, és igaz ez Németország esetében is. Nina Warken egészségügyi miniszter drasztikus megoldást javasol: törvénytervezetet készített, amely előírná, hogy a gyermektelen felnőttek többet fizessenek már előre a későbbi, államilag finanszírozott idősgondozásért.
A javaslat része a kormánykoalíció tervezett reformcsomagjának, amely átfogja az adó-, a nyugdíj- és a szociális rendszer átalakítását – feltéve, hogy sikerül keresztülvinnie az egyre népszerűtlenebb Fiedrich Merz kancellárnak és kabinetjének.
A javaslat érint minden, 23 évnél idősebb, teljes állásban dolgozót.
Közülük a gyermektelenek társadalombiztosítási járuléka a Redaktionsnetzwerk Deutschland (RND) értesülése szerint 4,3 százalékos lenne – ebből 1,8 százalékot fizet a munkáltató, 2,5-et a biztosított.
A gyermekesek járulékkulcsai változatlanok maradnának:
- 3,6 százalék az egy,
- 3,35 százalék a két
- és 3,1 százalék a három
gyermekkel rendelkezők esetében – idézte a jelentést a német Newsworm.
Németország elöregszik
Az egészségügyi miniszter várhatóan július elején terjeszti be a javaslatot a kormány elé az, aki Merz Kereszténydemokrata Pártjának (CDU) politikusa, de eredetileg azt ígérte, hogy május közepére elkészül a tervezet az idősgondozás reformjáról.
A problémát nyilvánvalóan kezelni kell. Egyre kevesebb gyerek születik az országban, a termékenységi ráta 2024-ben 1,35 volt, ami legalacsonyabb 1946 óta, de legalább 2025-ben nem romlott tovább.
De még ennek a kevés fiatalnak és egy részét is elveszíthetik, mert egy friss felmérés eredménye szerint a 14–29 éves korosztály ötöde aktívan tervezi, hogy elhagyja a hazáját egy jobb élet reményében, de ennél sokkal többen, a megkérdezettek 41 százaléka el tudja képzelni, hogy hosszabb távra külföldre költözzön.
Tovább súlyosbítja a problémát, hogy az Európai Unió tagállamai között Németország munkaereje a legidősebb, a munkavállalók majdnem negyede 55 és 64 éves közötti.
A kontinens legnagyobb gazdasága ráadásul egyre kevésbé biztosítja a jólétet az állampolgárainak,
több mint 13 millió németet fenyeget a szegénységbe süllyedés veszélye.
Merz is elismerte, hogy a német gazdaság már nem tudja finanszírozni a jóléti államot, így az országnak gyorsan kell cselekednie, hogy az idősebb generációkról gondoskodni lehessen anélkül, hogy indokolatlan terhet rónának a fiatalokra.
A koalíció támogatja, a szakma bírálja a javaslatot
A kormánykoalíció két tagja, a CDU és a Szociáldemokrata Párt támogatja az egészségügyi miniszter javaslatát, az ellenzéki Zöldek szerint viszont csak félkész ötletelés egy életképes, átfogó koncepció helyett. „Így nem lehet bizalmat építeni, vagy stabil finanszírozást teremteni a hosszú távú ápolási biztosítási rendszer számára” – érvelt Simone Fischer, a párt ellátáspolitikai szakértője.
A Baloldali Párt (Die Linke) szerint az egész csak kozmetikázás, ami nem oldja meg a problémát, de még igazságtalanabbá tenné a rendszert, mint amilyen már most is.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Verena Bentele, a legnagyobb német szociális érdekvédelmi szervezet, a több mint 2,3 millió tagot számláló VdK (Sozialverband Deutschland) elnöke is, aki szerint a járulékemelés „csak nagyon minimális pénzügyi hatással járna, és nem tömné be a hosszú távú ápolási biztosítási rendszerben lévő pénzügyi lyukat”.
A terhek egyoldalú áthárítása a gyermektelenre igazságtalan is, mivel sok esetben a gyermektelenség nem volt szabad választás
– tette hozzá.
Egyre drágább az otthoni ápolás is
Warken becslése szerint a társadalombiztosítási rendszer deficitje a következő két évben összesen 22,5 milliárd euró lesz, amelyet többek között a bentlakásos idősotthonoknak nyújtott támogatások megvágásával tervezi csökkenteni.
Nem járnak sokkal jobban azok sem, akikről a Deutsche Welle korábbi összeállítása szerint 300-600 ezer közép-európai – lengyel, román, bolgár – segítő gondoskodik a saját otthonában. Több mint négymillió idős német igényel gondozást, és a számuk csak nőni fog.
A külföldi ápolók évtizedeken keresztül átlagosan nettó havi 1600 euróért végezték ezt a munkát, ami németországi viszonylatban alacsony, 2021-ben azonban a munkaügyi bíróság úgy döntött, hogy őket is megilleti a minimális órabér – a készenléti időszakra is.
A minimális órabér akkor 9,35 euró volt, ezt tervezi tovább emelni a koalíció, ami azt jelenti, hogy az otthon gondozottaknak egyre mélyebbre kell a zsebükbe nyúlniuk.
