Alkotmánymódosítással mozdítanák el Sulyok Tamást, megnevezték, hogy ki látná el a feladatait
Módosítani fogják az Alaptörvényt, nem személyre szabott jogalkotással járnak majd el Sulyok Tamás köztársasági elnök lemondatásának ügyében – jelentette be Magyar Péter. A módosítás nagyjából egy hónapot vesz igénybe.
Nem a megfosztási eljárást alkalmazza majd a kormány, hanem egy alaptörvény-módosítással távolítanák el a köztársasági elnököt a hivatalából – hangzott el a kormányfő hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján a Sándor-palota előtt.
Mit jelent ez az eljárás?
A megfosztási eljárás a magyar jogban a köztársasági elnök közjogi felelősségre vonására és tisztségétől való elmozdítására szolgáló speciális jogi folyamat. A Magyarország Alaptörvényének 13. cikke által szabályozott eljárás kizárólag akkor indítható meg, ha az államfő a tisztségének gyakorlása során szándékosan megsérti az Alaptörvényt vagy más törvényt, illetve ha szándékos bűncselekményt követ el.
Miután vasárnap lejárt a Sulyok Tamás lemondására Magyar Péter által adott határidő, a miniszterelnök elmondta, hogy ha Sulyok Tamás nem mond le önként, akkor erről tájékoztatja a Tisza politikusait, akik megteszik majd a szükséges lépéseket.
Egyelőre a pontos jogszabály még nem ismert, erről a mai nap folyamán a Tisza Párt politikusai egyeztetni fognak.
Magyar Péter rámutatott: a köztársasági elnök feladatait Sulyok Tamás leváltása esetén átmenetileg a házelnök, Forsthoffer Ágnes látja majd el, ezért Magyar Péter szerint az uniós források hazahozatalához szükséges törvénymódosítások zavartalanul folyhatnak majd.
Ideiglenes vs. rendes eljárás
Újságírók kérdéseire Magyar Péter azt is elmondta, hogy mivel a tervezett alaptörvény-módosítás pontos részletei még nincsenek tisztázva, nem világos, hogy Sulyok Tamás utódja egy ideiglenesen vagy egy rendes eljárással megválasztott államfő lesz.
Kiszemelt még nincs – derült ki a Telex interjújából. „Megnyitjuk ezt, várjuk a javaslatokat. Mindenképpen olyat kell jelölni, aki vissza tudja állítani az intézmény nimbuszát” – mondta. Később váratlanul elismerte, hogy bár gondolkodott ilyen személyen, de nem tud mondani senkit se, aki megfelelne minden kritériumnak.
Mint ismert, a miniszterelnök a választások után többször távozásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt, mivel véleménye szerint az államfő soha nem állt ki az elesettek mellett, és nem védi a jogállamot.
Sulyok Tamás marad, a Velencei Bizottságtól kér állásfoglalást
A vádakra, valamint a mai látogatásra reagálva a köztársasági elnök május 31-én egy videót posztolt a közösségimédia-felületén, amelyben kijelentette, hogy az alaptörvényben és jogszabályokban meghatározott hatásköreit tovább gyakorolja:
Az államfői megbízatás méltósága helytállást követel meg tőlem. A jogszeretet állhatatosságot, a hazahűséget, a nemzet tiszteletet. Az alaptörvényre tett esküm egyformán köt az egész magyar politikai nemzethez, a többséghez és a kisebbséghez egyaránt. Fentiek alapján, eskümhöz híven, a hatalmi ágakkal együttműködésben továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet
− fogalmazott Sulyok Tamás.
A kialakult helyzetre tekintettel a köztársasági elnök az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületétől,
a Velencei Bizottságtól kért állásfoglalást
és szakértői segítséget az alkotmányos vita rendezéséhez.
Alkotmánymódosítással mozdítanák el Sulyok Tamást, megnevezték, hogy ki látná el a feladatait
Furcsán viselkedik a bitcoin, hol a csavar a történetben? - ez a három forgatókönyv vázolható fel a jövőről
