Alig helyeztek ki új fogyasztási hiteleket márciusban és áprilisban a hitelintézetek, így igen gyengére sikeredett a tavaszi szezon. Az általuk folyósított kölcsönök értéke márciusban 15,9 milliárd, áprilisban 12,9 milliárd forint volt, miközben tavaly havonta átlagosan 20 milliárd forint körüli fogyasztási hitelt adtak a bankok.
Április végén a jegybank adatai szerint a lakosság 2383,9 milliárd forint fogyasztási hitellel tartozott a hitelintézeteknek. Bár ez 1,7 százalékkal, 40,9 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban, az emelkedés szinte kizárólag a forint gyengülésének köszönhető. Egy év alatt a svájci frank árfolyama 20 százalékkal 246 forint körülire nőtt, és a magyar bankok által folyósított hitelek kétharmada devizában – döntően svájci frankban –nyilvántartott. Ezért az árfolyamváltozás önmagában a hitelállomány 13 százalékos növekedését indokolja.
A legnagyobb arányú visszaesést a fogyasztási hiteleken belül az áruvásárlási hitelek állománya szenvedte el, egy év alatt 28,3 százalékkal, 18,2 milliárd forinttal csökkent az értékük. Jelentős mértékben, 11,4 százalékkal, 60 milliárd forinttal 467,5 milliárd forintra csökkent egy év alatt a személyi kölcsönök állománya is. A nagyobb mértékű csökkenéshez hozzájárulhatott, hogy ezt a magas kamatozású hitelt többnyire kényszerből veszik fel az alacsonyabb jövedelmű emberek, akiket kedvezőtlenül érint az adójóváírás kivezetése az adórendszerből.
A fogyasztási hitelek közül egyedül a gépjármű-vásárlási hitelek állománya nőtt 13,2 százalékkal, 298,6 milliárd forintra. Ez a növekedés azonban pontosan akkora, mint amekkorát a svájci frank árfolyamának emelkedése indokol. Így valószínűsíthető, hogy érdemben nem bővült a hitelállomány.
A hitelfelvétel illetve -kihelyezés ugyanakkor nem csak a magánszemélyek körében esik vissza egyre inkább: az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek hisznek abban, hogy hitelkérelmüket a bankok pozitívan bírálnák el – derül ki a GfK Hungária hazai vállalkozások bankolási szokásait vizsgáló rendszeres felmérésének idei eredményeiből. A vizsgálat a legalább 20 millió forint éves nettó árbevételű cégek pénzügyi szokásait, stratégiáit vette górcső alá, és azt állapította meg, hogy míg 2007 utolsó negyedévében 7,5 százalékot tett ki azon vállalatvezetők aránya, akik úgy vélték, hogy cégük hitelkérelmét elutasítanák egy esetleges banki hitelbírálat során, hányaduk 2010-ben 17,1 százalékra, 2012-ben pedig 19 százalékra emelkedett.
Ez nem meglepő a Magyar Nemzeti Bank adataival összevetve, amelyek szerint 2007-ben még dinamikusan növekedett a cégek hitelállománya. A bankok abban az évben több mint 840 milliárd forinttal több hitelt folyósítottak a vállalkozásoknak, mint amennyit azok törlesztettek, sőt még 2008-ban is 470 milliárd forint fölött volt a nettó hitelfelvétel, azóta viszont a vállalatok nettó törlesztőnek számítanak. Idén például egyetlen olyan hónap sem volt még, amikor a cégek nettó értelemben hitelfelvevők lehettek volna. 2009 és 2011 között a magyarországi vállalatok összesen több mint 915 milliárd forintnyival több kölcsönt fizettek vissza a hitelintézeteknek, mint amennyit felvettek.
A hitelképes cégek ugyanakkor úgy vélik, a bankok a korábbinál jobban megbecsülik őket. Ezt támasztja alá a kutatáson belül az az eredmény, hogy azok a cégek, amelyek bíznak a sikeres hitelkérelemben, elképzelhetőnek tartják azt is, hogy az árbevételük nagyobb hányadát kitevő hitelösszeget kaphatnak. A 2010-es 40 százalékról 48 százalékra nőtt azoknak az aránya, amelyek legalább az éves nettó árbevételük 25 százalékának erejéig terjedő hitelösszeg elnyerését is elképzelhetőnek tartják.
A banki hitellehetőségek szűkülése hatással van a vállalkozások finanszírozási stratégiájára is. A 2008-as adatokhoz képest bizonyos átrendeződés figyelhető meg a vállalatok által figyelembe vett finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatban is. „Továbbra is a bankhitel a legfőbb finanszírozási forma, de két év alatt 11 százalékponttal csökkent az ezt igénybe venni tervezők aránya, 2007-hez képest pedig több mint 20 százalékos a visszaesés” – mondja Dunai Albert, a GfK Hungária pénzügykutatási szektorának vezetője.
Az állami vagy EU-források, pályázati pénzek szerepe is tovább csökkent a vállalkozások finanszírozásában, ezzel párhuzamosan viszont nőtt, és immár a második legfontosabb forrásnak számít – főleg a kisebb cégek esetében – a tagi kölcsönök jelentősége. A fizetési határidők meghosszabbítása már egyre kevesebb cégnek jelent alternatívát, ezzel inkább a közepes méretű kkv-k próbálják javítani likviditásukat. Emellett a jegybanki adatok szerint a kötvénykibocsátás szerepe is megemelkedett, míg 2007-2008 környékén, a válság elmélyülése előtt a vállalati kötvényállomány 300–350 milliárd forint között ingadozott, idén már meghaladta a 600 milliárd forintot.
