Előtérbe került a takarékoskodás
Simor András úgy véli, hogy a válság megmutatta, mennyire fontosak a pénzügyi ismeretek, és hová vezet az, ha az emberek olyan pénzügyi termékeket vesznek, amelyeket nem ismernek kellő mértékben. Szerinte a jegybanknak, a kormánynak, a pénzügyi felügyeletnek és a pénzügyi szolgáltatók érdeke is az, hogy a lakosságnak megfelelő pénzügyi kultúrája legyen. A pénzügyi kultúra terjesztését a jegybank azért tartja kiemelten fontosnak, mert a pénzügyi ismeretekkel felvértezett ügyfelet kevésbé kell megvédeni a kockázatos termékektől.
A hazai megtakarításoknak a hazai gazdaságba kell áramolniuk – mondta Király Júlia, a jegybank alelnöke a rendezvényen. Szerinte az nem jó alternatíva, ha a lakossági megtakarítások állampapírba áramolnak, mert fenntartható gazdasági növekedést csak akkor lehet elérni, ha a lakossági forrásokat a pénzügyi közvetítőrendszer a gazdaság fejlesztésére irányítja. Szerinte ha csak állampapírokat vesz a lakosság, abból nem lesz növekedés.
Azt viszont az alelnök nem tartja problémának, ha a magánszemélyek egyszerű befektetéseket, például bankbetéteket választanak. Ugyanakkor a jelzáloglevelek és a befektetési alapok piacának a fejlesztését is szükségesnek nevezte.
Király Júlia elmondta, hogy jelenleg magas az ország államadóssága, a lakosság devizában nyilvántartott tartozása és az ország külső adóssága is. Ezért a magyar pénzügyi rendszer nagyon sérülékeny, az adósságok lebontása hosszú folyamat, és a gazdaság növekedési pályára állítása évekig is eltarthat. Szerinte az utóbbi idők kormányzati intézkedéseinek többsége nem ösztönzi, hanem visszaveti a lakosság megtakarítási hajlandóságát. Ez alól egyedül a tartós befektetési számla a kivétel, amely adókedvezménnyel ösztönzi a hosszú távú megtakarításokat.
Az alelnök úgy véli, a megtakarítások növelése azért is fontos a magyar gazdaság szempontjából, mert az egész európai bankrendszer átalakul. Szerinte „összehúzódik az európai bankok mérlegstruktúrája”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy folytatódik a bankrendszerben a külföldi források kivonása.
A válság előtt átlagosan 1 forint betétre 1,5 forint hitel jutott, azaz a hitel/betét arány 150 volt, a hitelezés jó részét a külföldi források alapozták meg. A válság kezdete óta a mutató 20 ponttal csökkent ugyan, de ez nem azt mutatja, hogy a magyar háztartások növelték megtakarításaikat, hanem azt, hogy csökkentették adósságaikat – emelte ki Király Júlia.
Körülbelül egy évtizedre van szükség ahhoz, hogy Magyarországon a hitelek és a betétek aránya helyreálljon – vélekedett a rendezvényen Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Mint mondta: 2003–2008 között 180 százalékra nőtt a hitel-betét mutató, ami azóta 122 százalékra mérséklődött. Szerinte a hitelezés csak akkor indulhat be, ha a mutató újra 100 százalékra esik vissza, ehhez azonban mintegy 1 000 milliárd forinttal kellene növelni a megtakarítási állományt, ami szerinte akár tíz évig is eltarthat.
Az elemző a jegybank alelnökével ellentétben úgy vélte, hogy a lakossági megtakarításokból mintegy ezermilliárd forintnak állampapírba kell áramlaniuk, hogy az állampapírpiac kevésbé függjön a külföldi befektetőktől.
A tervezett európai bankunió egyelőre csak egy magas szinten megfogalmazódó politikai vízió – mondta Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének alelnöke a rendezvényen tartott előadása után. Elmondta, hogy az Európai Unió négy vezető tisztviselője – José Manuel Barroso, Mario Draghi, Jean-Claude Juncker és Herman Van Rompuy – egy koncepciót dolgoz ki az Európa Tanács következő ülésére arról, hogyan lehet létrehozni egy európai szintű betétbiztosítást, bankszanálási és uniós bankfelügyeleti rendszert.
Ismerjük, de rosszul kezeljük a pénzt
Átlag felettiek a magyar lakosság pénzügyi ismeretei, a pénzzel kapcsolatos magatartása viszont átlag alatti – derül ki egy friss nemzetközi felmérésből. Szalay György, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyikultúra-központjának vezetője elmondta: az OECD és a Nemzetközi Hálózat a Pénzügyi Oktatásért (INFE) négy kontinens 14 országában végzett felmérést a pénzügyi ismeretekről. A kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság matematikai és pénzügyi ismeretei nagyon jók. A megkérdezettek 61 százaléka ért a kamatszámításhoz, és 45 százalékuk a kamatos kamatszámításhoz is. A megkérdezetteknek kedvező a hozzáállásuk a takarékossághoz és a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez.A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok 52 százalékának semmilyen megtakarítása nincs, 25 százalékának csak lakossági folyószámlán van pénze. A kutatás azt is kimutatta, hogy a pénzügyi szolgáltatások igénybevételekor a magyaroknak csak 37 százaléka hasonlítja össze több cég termékét, egyharmaduk pedig minden előzetes tájékozódás nélkül igényel szolgáltatást.
A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok 52 százalékának semmilyen megtakarítása nincs, 25 százalékának csak lakossági folyószámlán van pénze. A kutatás azt is kimutatta, hogy a pénzügyi szolgáltatások igénybevételekor a magyaroknak csak 37 százaléka hasonlítja össze több cég termékét, egyharmaduk pedig minden előzetes tájékozódás nélkül igényel szolgáltatást. -->
