Felpörgetnék a hazai tőzsdét
A vezérigazgató elmondta: a Xetra kereskedési rendszer jövő évi bevezetésétől azt várják, hogy a külföldi befektetők könnyebben léphessenek be a piacra; az árjegyző rendszertől pedig a kisebb forgalmú eszközök folyamatos kereskedelmét. A tőzsde emellett új termékek bevezetésére is készül, és szeretné, ha feltörekvő középvállalkozások és állami cégek részvényei kerülnének parkettre.
A tőzsde vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a pesti tőzsde korábbi története 1864-ig nyúlik vissza, így hamarosan, 2014-ben 150 éves lesz a magyar börze. Az elmúlt 22 év vállalati sikertörténeteként értékelte, hogy több magyar cég a tőkepiacot választotta arra, hogy tőkét vonjon be, és ezáltal tudjon fejleszteni, munkahelyeket teremteni. Példaként említette a legnagyobb tőzsdei cégeket, a Molt, az OTP-t, a Magyar Telekomot, a Richtert és az Egist. A tőzsde stratégiájában mindig meghatározó szerepet kapott a kapcsolattartás a meglévő és potenciális új kibocsátókkal, a befektetőkkel, a gazdasági és politikai döntéshozókkal, valamint a lakossággal. Ennek példája a mostani esemény is – mondta Katona Zsolt.
A kormány azzal tenne a legtöbbet a tőzsdéért, ha a költségvetésnek hiány helyett többlete volna – mondta a rendezvényen Lantos Csaba, a Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) Zrt. elnöke. Akkor ugyanis az állampapírpiac nem vonná el a magánmegtakarítások akkora hányadát, mint jelenleg. A KELER elnöke nem tartja helyesnek, hogy az osztalékra és a tőzsdén jegyzett társaságoknak nem jár adókedvezmény. Pedig szerinte azzal a költségvetés is több bevételhez juthatna, mert a nyilvánosan működő cégeknek kevésbé van alkalmuk jövedelmük eltitkolására.
A konferencia több résztvevője is üdvözítőnek találná több állami vállalat megjelenését a tőzsdén. A börze vezérigazgatója szerint már az is sokat lendíthetne a forgalmon, ha a Magyar Villamos Művek részvényeinek tizede tőzsdére kerülne – azzal nem adná ki a társaság irányítását a kezéből az állam. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azonban rövid távon nem lát lehetőséget állami cégek tőzsdére vitelére. A kormány koncepciója ugyan tiltást nem tartalmaz, de a filozófiájába szerinte a tőzsdei szereplés nem fér bele.
A kormánytól megszokhattuk, hogy unortodox módszereket alkalmaz, vagy gyökeresen megváltoztatja korábbi álláspontját – reagált erre Lantos Csaba. A KELER elnöke ezért reméli, hogy e tekintetben is megváltozik majd a kormány véleménye. Szerinte például a Paksi Atomerőmű nagyarányú bővítését is meg lehetne próbálni a részvénypiacról finanszírozni.
Gyökeresen eltért a konferencia résztvevőinek véleménye a világ részvénypiacainak integrálódásáról. Katona Zsolt szerint az egyre nagyobb méretű, egyesülő nemzetközi tömörüléseké a jövő. Lantos Csaba viszont úgy vélekedett, hogy az integrálódás az utóbbi években megtorpant, és a következő húsz évben nem alakul ki a néhány nagy börze által uralt piac, ezért a helyi tőzsdék felértékelődnek. Vízkeleti Sándor, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének elnöke szerint egy tőzsde befektetőket vonzó marketingszervezetének nemzetközi, a kibocsátókat vonzó tanácsadói részlegének helyi szinten kell működnie.
Varga: kedvezően változik az ország helyzete
A magyar tőzsde fejlődése töretlen volt az elmúlt években, a válság közepette is – mondta Varga Mihály tárca nélküli miniszter a tegnapi ünnepi rendezvényen. A miniszter beszédében kiemelte, hogy a tőzsde vezetői mindent megtettek azért, hogy a lehetőségekhez mérten minél több cég találja meg a helyét a parketten, és minél több befektető találja meg a lehetőséget a tőzsdén lévő cégekben.A válságra utalva kifejtette: van néhány momentum, ami azt mutatja, hogy Magyarország számára kedvezően változik a helyzet. Ezek közé sorolta a görög választások utáni konszolidációt.
Kedvezőnek nevezte azt is, hogy az európai gazdasági és pénzügyminiszterek pénteki tanácskozásán várhatóan visszavonják azt a korábban tett javaslatot, miszerint felfüggesztenék a Magyarország számára rendelkezésre álló kohéziós forrásokat.
A kormány által a közelmúltban benyújtott jegybanktörvény-módosítással pedig elhárulhat az akadály az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal megkezdendő tárgyalások elől – tette hozzá a miniszter.
A válságra utalva kifejtette: van néhány momentum, ami azt mutatja, hogy Magyarország számára kedvezően változik a helyzet. Ezek közé sorolta a görög választások utáni konszolidációt.
Kedvezőnek nevezte azt is, hogy az európai gazdasági és pénzügyminiszterek pénteki tanácskozásán várhatóan visszavonják azt a korábban tett javaslatot, miszerint felfüggesztenék a Magyarország számára rendelkezésre álló kohéziós forrásokat.
A kormány által a közelmúltban benyújtott jegybanktörvény-módosítással pedig elhárulhat az akadály az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal megkezdendő tárgyalások elől – tette hozzá a miniszter.-->
