Lakás csekély önerővel? - Vigyázzunk a hálózatépítős álhitelekkel
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMiközben a kormányzati adósmentő programok hatékonyságát folyamatosan kritizálják, a piacon is folyamatosan bukkannak fel olyan ajánlatok, amelyek kiutat ígérnek a nyomasztó adósságcsapdából. A legutóbbi csábító konstrukcióval a Future Real Estate Network nevű társaság rukkolt ki néhány héttel ezelőtt, amely egy hosszú távú bérléshez hasonló megoldás révén azt ígéri, hogy az ügyfelet ingatlanhoz juttatja hozzá vagy pedig kiváltja a már meglévő lakáshitelét.
A programba a tájékoztatók szerint már fél százalék önerővel be lehet szállni, utána az új belépők révén töltődik a rendszer, és ha megvan a 20 százalék önerő, már birtokba is lehet venni a kiszemelt ingatlant, amely persze kezdetben nem a szerződő, hanem a Future Real Estate tulajdonában lenne. A lakás árát egy bankhitelhez képest rendkívül vonzó részletekben lehet törleszteni, a futamidő maximum 35 év, de a promóció szerint, ha a kliens másokat is beszervez a rendszerbe, a jutalékok révén akár 2-3 év alatt is hozzájuthat a lakáshoz.
A történet első látásra vonzó, másodikra viszont kérdéseket vet fel, például azt, miből vásárolja meg a hálózatépítő cég az ügyfelek számára az ingatlanokat. A regisztrálók számáról tudósító oldalak szerint több tízezren jelentkeztek már a rendszerbe, így ha mindegyikük csak 5 millió forint értékű ingatlanhoz szeretne hozzájutni, akkor is több tízmilliárd forintra lenne szüksége a cégnek a vásárláshoz. Az internetes oldalak szerint viszont a cégnek mindössze ezer angol fontnyi tőkéje van, így komoly ingatlanvagyon felhalmozására nem tudni, miből futja.
Nem ez az első szokatlan módon működő ingatlanfinanszírozással foglalkozó cég az idén a hazai piacon. Tavasszal a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) már 50 millió forintra megbüntetett egy vállalkozást, a Perfectum Consultingot, mivel úgy ítélte meg, a társaság engedély nélkül végez pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. Ez a társaság úgynevezett ingatlanutalványokat értékesített, amelyek segítségével minimum négyéves várakozási idő után vásárolhattak az ügyfelek lakást az életjáradékkal is foglalkozó társaság portfóliójából. A felügyelet szerint azonban ez a tevékenység engedély nélkül végzett betétgyűjtésnek minősült, így az ügyet a rendőrségnek is átadta. Az ügynek a hatóságok tájékoztatása szerint körülbelül 50 sértettje lehetett.
A Future Real Estate ügyét – mivel a cég nem pénzügyi vállalkozás – a PSZÁF nem vizsgálta. Hasonló elven működő hálózatépítő vállalkozásokkal szemben viszont már előfordult, hogy a hatóság a rendőrséghez fordult – mondta lapunknak Binder István, a PSZÁF szóvivője. Két éve jelezték az Országos Rendőr-főkapitányságnak, hogy az Unaico, az Enigro és a Sitetalk nevű oldalakat működtető cégek vélhetően piramisjátékot szerveznek, a rendőrség azonban egy évvel később lezárta a nyomozást. A pénzügyi felügyelet mindezzel nem értett egyet, és a fővárosi főügyészséghez fordult felülvizsgálatért.
Kevesen dőlnek be a csalóknak
Ha egy ajánlat túl kedvezőnek tűnik, az nagy valószínűséggel nem igaz – mondta lapunknak Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Szövetségének főtitkára.A szövetség tapasztalatai szerint előfordul, hogy a naivabb ügyfelek bedőlnek csaló pénzügyi szolgáltatóknak, de ez szerencsére egyáltalán nem jellemző. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy a pénzügyi felügyeletnél sem tapasztalták, hogy a hitelkínálat szűkülése a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók számának ugrásszerű növekedését hozta volna.
Lénárd Mariann szerint azoknál a szolgáltatóknál, amelyek pénzt kérnek ahhoz, hogy elárulják, hogyan működnek, mindenképpen gyanakodni kell.
A kétes megoldásokat kínáló vállalkozások helyett azt javasolják az ügyfeleknek, a bankjukkal vegyék fel a kapcsolatot, hogy rendezni tudják a tartozásukat.
A hitel ugyanis nem ajándék, vissza kell fizetni, azon persze lehet vitatkozni, hogy a bankok által felszámolt költségek jogosak-e. A szövetség szakembere szerint az sem tűnik jó megoldásnak, amit egyes civil mozgalmak tanácsolnak, hogy az ügyfelek a polgári engedetlenség jegyében hagyják abba a kölcsönük törlesztését.
A szövetség tapasztalatai szerint előfordul, hogy a naivabb ügyfelek bedőlnek csaló pénzügyi szolgáltatóknak, de ez szerencsére egyáltalán nem jellemző. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy a pénzügyi felügyeletnél sem tapasztalták, hogy a hitelkínálat szűkülése a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók számának ugrásszerű növekedését hozta volna.
Lénárd Mariann szerint azoknál a szolgáltatóknál, amelyek pénzt kérnek ahhoz, hogy elárulják, hogyan működnek, mindenképpen gyanakodni kell.
A kétes megoldásokat kínáló vállalkozások helyett azt javasolják az ügyfeleknek, a bankjukkal vegyék fel a kapcsolatot, hogy rendezni tudják a tartozásukat.
A hitel ugyanis nem ajándék, vissza kell fizetni, azon persze lehet vitatkozni, hogy a bankok által felszámolt költségek jogosak-e. A szövetség szakembere szerint az sem tűnik jó megoldásnak, amit egyes civil mozgalmak tanácsolnak, hogy az ügyfelek a polgári engedetlenség jegyében hagyják abba a kölcsönük törlesztését. -->
