Itthon a bankjegy az úr

Nem áll túlságosan jól hazánk a pénzforgalmi szolgáltatások használatában, hiszen mind a fizetési számlák száma, mind azok használati intenzitása elmarad az európai országok többségében megszokottól – derül ki abból a tanulmányból, amelyet a Magyar Nemzeti Bank honlapján tettek közzé a napokban.
A 2010 végi adatokkal dolgozó elemzés szerint Magyarországon az egy főre jutó fizetési számlák száma éppen megközelítette a 1 darabot, ezzel európai összehasonlításban az utolsó harmadba tartozunk. Ennek ellenére elmondható, hogy nálunk is növekszik a bankszámlák száma, a háztartások döntő többsége lényegében már rendelkezik bankszámlával. Az egy főre jutó számlák száma viszont európai összehasonlításban így is csak Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban és Csehországban kevesebb, mint nálunk.
A hazai fizetési számlák száma 2010 végére meghaladta a 10,2 millió darabot, ebből a pénzforgalmi szolgáltatók 950 ezret a gazdálkodó és egyéb szervezetek, 9,3 milliót a természetes személyek részére vezettek. A természetes személyek részére vezetett bankszámlák számában folyamatos növekedés figyelhető meg. A gazdálkodó szervezetek részére vezetett bankszámlák számában 2010-ben – valószínűleg a válság hatására – azonban kismértékű csökkenés mutatkozott.

Az elektronikusan elérhető fizetési számlák száma 2010-ben 6,2 millió volt, amely az összes bankszámla 62 százaléka. Az elektronikusan elérhető számlák számában tapasztalható folyamatos növekedés azzal magyarázható, hogy a hazai kis összegű fizetési piacon is egyre inkább teret nyernek a korszerűbb elektronikus fizetési megoldások, amelyekkel a számlatulajdonosok időt és gyakran pénzt is megtakaríthatnak.
A fejlettebb elektronikus fizetési megoldások elterjedésével folyamatosan csökken a papír alapú átutalások jelentősége, ám nem eléggé: az egy főre jutó ilyen utalások számában (31 darab/év) európai összehasonlításban, Szlovéniával együtt, az „élenjárók” közé tartoztunk. Ez két dologgal: a készpénz-átutalási megbízás (közismertebb nevén sárga csekk) intenzív használatával, és a papíralapú átutalások még mindig eléggé magas részarányával magyarázható.
Bár a pénzforgalmi szolgáltatókhoz elektronikus csatornákon keresztül eljuttatott átutalások részaránya folyamatosan nő, Magyarország az egy főre jutó elektronikus átutalások számát figyelembe véve mégis inkább a sereghajtók közé tartozik. Fejenként mindössze 29 átutalást indítottunk elektronikus csatornákon keresztül 2010-ben, ezzel a számmal jelentősen
elmaradtunk az élenjárók közül Finnországtól (140 darab), Luxemburgtól (108), Svédországtól és Ausztriától (97) is. Az egy főre jutó csoportos beszedések száma 2009-ben mindössze 7 volt: összehasonlításként Németországban 106, Ausztriában 101, Hollandiában pedig 79 volt az ilyen jellegű tranzakciók száma.

Bár a kártyás fizetések száma is folyamatosan növekszik nálunk, a hazai kártyákkal lebonyolított egy főre jutó kártyás fizetések száma mégis rendkívül alacsony, 21 darab. Mögöttünk csak Csehország, Görögország, Románia és Bulgária áll. (Utóbbi kettőnél 5, illetve 3 kártyás fizetést véhgez egy lakossági ügyfél évente.) A kártyás fizetések szempontjából a legfejlettebb piac Svédország, ahol majdnem kétszáz bankkártyás fizetést hajt végre egy átlagos lakossági ügyfél.