Itthon a bankjegy az úr
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A 2010 végi adatokkal dolgozó elemzés szerint Magyarországon az egy főre jutó fizetési számlák száma éppen megközelítette az 1 darabot, ezzel európai összehasonlításban az utolsó harmadba tartozunk. Ennek ellenére elmondható, hogy nálunk is növekszik a bankszámlák száma, a háztartások döntő többsége lényegében már rendelkezik bankszámlával.
A hazai fizetési számlák száma 2010 végére meghaladta a 10,2 millió darabot, ebből a pénzforgalmi szolgáltatók 950 ezret a gazdálkodó és egyéb szervezetek, 9,3 milliót a természetes személyek részére vezettek. A természetes személyek részére vezetett bankszámlák számában folyamatos növekedés figyelhető meg. A gazdálkodó szervezetek részére vezetett bankszámlák számában 2010-ben – valószínűleg a válság hatására – azonban kismértékű csökkenés mutatkozott.
Az elektronikusan elérhető fizetési számlák száma 2010-ben 6,2 millió volt, amely az összes bankszámla 62 százaléka. Az elektronikusan elérhető számlák számában tapasztalható folyamatos növekedés azzal magyarázható, hogy a hazai kis összegű fizetési piacon is egyre inkább teret nyernek a korszerűbb elektronikus fizetési megoldások, amelyekkel a számlatulajdonosok időt és gyakran pénzt is megtakaríthatnak.
A fejlettebb elektronikus fizetési megoldások elterjedésével folyamatosan csökken a papíralapú átutalások jelentősége, ám nem eléggé: az egy főre jutó ilyen utalások számában (31 darab/év) európai összehasonlításban – Szlovéniával együtt – az „élen járók” közé tartoztunk. Ez két dologgal: a készpénz-átutalási megbízás (közismertebb nevén sárga csekk) intenzív használatával és a papíralapú átutalások még mindig eléggé magas részarányával magyarázható.
Az egy főre jutó elektronikus átutalások számát tekintve – a növekedés ellenére – inkább a sereghajtók közé tartozunk. Fejenként mindössze 29 átutalást indítottunk elektronikus csatornákon keresztül 2010-ben, ezzel a számmal jelentősen elmaradtunk az élen járóktól: Finnországtól (140 darab), Luxemburgtól (108), Svédországtól és Ausztriától (97) is. Az egy főre jutó csoportos beszedések száma 2009-ben mindössze 7 volt, míg Németországban 106, Ausztriában 101, Hollandiában pedig 79.
Bár a kártyás fizetések száma is folyamatosan növekszik nálunk, a hazai kártyákkal lebonyolított egy főre jutó fizetés száma mégis rendkívül alacsony, 21 darab. Mögöttünk csak Csehország, Görögország, Románia és Bulgária áll. (Utóbbi kettőnél 5, illetve 3 kártyás fizetést végez egy lakossági ügyfél évente.) A kártyás fizetések szempontjából a legfejlettebb piac Svédország, ahol majdnem kétszáz bankkártyás fizetést hajt végre egy átlagos lakossági ügyfél.
A járulékos költség is számít
A Deutsche Bundesbank felmérése szerint az, hogy az ügyfelek mely pénzforgalmi terméket (fizetési csatornát) veszik igénybe, nagyban függ a termékek árától. A pénzforgalmi termék ára alatt azonban nemcsak a termék díját értik, hanem a fizetési eszközök igénybevételéhez kapcsolódó számlavezetést és a terhelés időpontját is.A fizetési eszközök igénybevételéhez kapcsolódó bankszámla vezetésének díja is szerepet játszik az ügyfelek döntésében. A számlavezetési díj nagysága és struktúrája az egyes intézmények üzletpolitikai döntésének tárgya. Az azonban elmondható, hogy a banksűrűség, ezáltal a versenynyomás növekedésének a hatására egyre több intézmény kínál kedvező tarifájú, akár díjmentes szolgáltatásokat is ügyfeleik részére, és ez az elmúlt években tapasztalható trend folyamatosan erősödik. A bankok pedig a fizetési forgalommal kapcsolatosan felmerülő költségeiket a keresztértékesítési lehetőségek kiaknázásával – például a számlavezető ügyfélnek nyújtott hitelekkel – vagy a keresztfinanszírozás kihasználásával is fedezhetik.
A fizetési eszközök igénybevételéhez kapcsolódó bankszámla vezetésének díja is szerepet játszik az ügyfelek döntésében. A számlavezetési díj nagysága és struktúrája az egyes intézmények üzletpolitikai döntésének tárgya. Az azonban elmondható, hogy a banksűrűség, ezáltal a versenynyomás növekedésének a hatására egyre több intézmény kínál kedvező tarifájú, akár díjmentes szolgáltatásokat is ügyfeleik részére, és ez az elmúlt években tapasztalható trend folyamatosan erősödik. A bankok pedig a fizetési forgalommal kapcsolatosan felmerülő költségeiket a keresztértékesítési lehetőségek kiaknázásával – például a számlavezető ügyfélnek nyújtott hitelekkel – vagy a keresztfinanszírozás kihasználásával is fedezhetik.-->
