BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Lehetnek még végelszámolások

A magán-nyugdíjpénztári tagokat érintő törvényi változásoknak örülnek a pénztárak – mondja Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Vannak azonban még olyan kérdések, amelyeket tisztázni kellene a jogszabályokban. A kasszák helyzete nem könnyű, csökkenhet még a piaci szereplők száma.

– A Stabilitás Pénztárszövetség elnökének lenni eléggé konfliktusos pozíció volt az elmúlt időszakban. Miért vállalta ezt el?

– Valóban nem volt tolongás az elnöki pozícióért. Az, hogy engem választottak, azt is jelenti, hogy a Stabilitás sokkal inkább az önkéntes nyugdíjpénztárakra és az egészségpénztárakra fókuszál, hiszen most már a tagságunk döntő része is ezekben az intézményekben koncentrálódik.

– Egy néhány napja kihirdetett törvénymódosításnak köszönhetően a magán-nyugdíjpénztári tagok szinte minden olyan jogukat visszakapták, amelyet korábban az Alkotmánybíróságtól vagy valamilyen uniós fórumtól szerettek volna, és amiért a Stabilitás is küzdött. Mekkora szerepük volt abban, hogy ezeket a törvényeket elfogadják?

– Az őszinteség megkívánja, hogy elmondjam, a változásoknak örülünk, de ezek nem azért következtek be, mert a Stabilitás Pénztárszövetség ezt kilobbizta. Ezek egyértelműen a Nemzetgazdasági Minisztériumban megfogalmazott javaslatok voltak. Természetesen örülünk annak, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok a 2011. november 30. utáni időszakra is megkapják a teljes nyugdíjat. Ugyancsak jónak tartjuk azt, hogyha bármilyen jogcímen visszakerül valaki a társadalombiztosításba, megkaphatja a tagdíjkiegészítést és a reálhozamot, sőt ha mindezt egy önkéntes nyugdíjpénztári számlára kéri, akkor még adókedvezményben is részesülhet. Azt is örömmel olvastuk, hogy ha egy pénztártag elmegy nyugdíjba, és úgy látja, hogy számára kedvezőbb a 100 százalékos állami nyugdíj, mint ami a vegyes rendszerből származna, akkor még mindig választhatja az állami nyugdíjrendszert, természetesen ilyenkor az egyéni számlaegyenlege a tb-hez kerül.

– Ilyen esetben a tagdíjkiegészítés, illetve az az összeg, amit újabban a pénztárak kötelező tagdíjként előírnak, visszajár a pénztártagnak?

– Korábban, amikor ez a választási lehetőség megvolt, akkor az a pénztártag, aki a tagdíjkiegészítést az önkéntes nyugdíjpénztárba kérte, adómentesen megkaphatta, ha viszont készpénzben fel kívánta venni, akkor adóznia kellett utána, hiszen korábban a tagdíjkiegészítéshez adókedvezmény kapcsolódott. Jó lenne ezt a lehetőséget újból megteremteni. Azt is jó lenne valamilyen jogforrásban megerősíteni, hogy az egyes pénztárak által elvárt mostani tagdíjbefizetések – mivel ezek a korábbi tagdíjkiegészítéshez hasonlóan saját megtakarításból történnek – most is tagdíjfizetésnek minősülnek a tb-be történő visszalépés során. Az a jogszabály is várat magára, amely a magánnyugdíjpénztárak járadékfizetését szabályozza. Jelenleg ugyanis azok, akik elmennek nyugdíjba, a magán-nyugdíjpénztári megtakarításukat jellemzően egy összegben veszik fel. Akik azonban 2013-tól mennek nyugdíjba, a jelenlegi szabályozás alapján már csak nyugdíjjáradékot kérhetnek. Náluk a szolgáltatás szabályai további tisztázásra szorulnak.

– Mi lesz a magánnyugdíjpénztárak sorsa?

– Nem könnyű a helyzetük, egyik oldalról még mindig jelentős vagyont kezelnek, jelentős a taglétszámuk, a működésük finanszírozása viszont problémás. 2010-ben még 18 pénztár volt, ma már a számuk 8-ra apadt, és egyáltalán nem biztos, hogy ez a végső állapot. Bár konkrét bejelentésekről nem tudok, a logika azt mondja, hogy további összeolvadásokra vagy megszűnésekre lehet számítani. A magánnyugdíjpénztárak elég bonyolultan működnek, a választható portfóliós rendszer sokba kerül akkor is, ha nem érkezik befizetés. A pénztárak most a saját alapszabályukban definiálhatják, mennyi a kötelező minimális tagdíj, többen a működésük finanszírozásához az eddig felhalmozott tartalékot használják fel, és vannak olyanok is, amelyek adományt is kértek a tagságtól.

– Az önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban is történt most törvénymódosítás, mivel idén bő fél éven át a jogszabályok nem tették lehetővé, hogy kasszák a rokkantnyugdíjasoknak szolgáltassanak.

– Igen, az a kategória, hogy rokkantnyugdíj, január 1-jétől megszűnt. Az önkéntes nyugdíjpénztárak viszont csak akkor tudtak nyugdíjszolgáltatást adómentesen fizetni, ha valaki jogi értelemben nyugdíjasnak számít. Sok pénztártagnak volt tavalyi vagy régebbi rokkantsági nyugdíjról szóló határozata, amit idén már nem tudtunk befogadni, most viszont – az általunk örömmel fogadott törvénymódosítás alapján – augusztustól ismét adómentesen tudunk szolgáltatást nyújtani számukra. Azt szeretnénk még elérni, hogy azok a rokkantnyugdíjasok, akik az elmúlt nyolc hónapban a személyi jövedelemadót megfizetve vették fel az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításukat, visszakaphassák a befizetett közterhet.

– A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről többször is elhangzott, hogy erősíteni kellene az öngondoskodást. Látnak-e valamilyen konkrét előrelépést ezen a téren?

– A 2008-as válság óta az önkéntes nyugdíjpénztáraknál csökken a taglétszám, és visszaestek a befizetések. Ennek nemcsak a hozamok miatti csalódottság az oka, de az is, hogy nehezedett az emberek anyagi helyzete, és ha választhatnak a munkáltatói juttatások közül, akkor inkább az azonnal felhasználható elemeket kérik. Remélem, ha felpörög a gazdaság, erősödik majd a nyugdíjcélú öngondoskodás szerepe is, hiszen az a szükséglet, hogy a nyugdíjat ki kell majd egészíteni, nem szűnt meg, sőt talán még erősödött is. A demográfiai helyzet változása miatt sem vitás, hogy mind a nyugdíjra, mind a megnövekedett egészségügyi kiadásokra félre kell majd tenni, és az is egyre világosabbá válik, hogy az öngondoskodást nem elég húsz évvel a nyugdíj előtt elkezdeni. Jó lenne, ha az is tudatosulna, hogy az öngondoskodás nem merülhet ki a munkáltatók által erre a célra átutalt összegben, hanem erejéhez mérten mindenki saját forrásból, akár kis összeggel, de rendszeresen megtakarítana idős korára. Meggyőződésem, hogy az ilyen célú megtakarítások kezelésére, fialtatására a leghatékonyabb eszköz az önkéntes nyugdíjpénztári forma.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek