Idén tovább folytatták alkalmazottaik elbocsátását a magyarországi kereskedelmi bankok. A 2008 őszén kirobbanó válságot követően ugyanis rohamosan csökkent a hazai bankokban dolgozók száma, mert számos hitelintézet létszámleépítéssel reagált a szektort érő olyan negatív hatásokra, mint a hitelezés visszaesése, a pénzügyi szolgáltatók különadója és a végtörlesztés, melyek miatt a legtöbb kereskedelmi bank veszteségessé vált.
A Világgazdaság által vizsgált 14 kereskedelmi bank legalább 537 alkalmazottat bocsátott el, és összességében 359 fővel csökkentette létszámát az első fél évben. Ugyanezeknél a hitelintézeteknél 2008 vége óta legalább 2873-mal esett vissza a dolgozók száma, és jelenleg már csak legfeljebb 28 783 alkalmazottat tartanak el, ami 9,1 százalékos leépítést jelent náluk.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint az idei év első negyedévében mindössze 75-tel dolgoztak kevesebben a bankszektorban, mint tavaly. Ugyanakkor 2008 vége óta 3452-vel kevesebb embernek ad munkát az ágazat, amely idén az első három hónapban 30 652 munkatársat tartott el. Ez viszont már több mint 10 százalékos létszámcsökkentést jelent három és fél év alatt.
Az idei első fél évben a legnagyobb létszámcsökkentés az Erste Banknál t
örtént, ahol 333-mal mérséklődött a bank alkalmazottainak száma. A hitelintézet az év elején több mint 40 fiókot bezárt tavaly év végén még 184 egységből álló hálózatából. A bank december elején úgy tervezte, hogy alkalmazottainak 15 százalékát, 400–450 embert bocsát el, január elején azonban mégiscsak 307-en kaptak értesítést munkahelyük megszűnéséről. A létszámcsökkentés a fiókhálózat mellett a központot és a leányvállalatokat is érintette.
Az Erste Bank akkori csoportos létszámleépítésének bejelentésére még a nemzetgazdasági tárca is reagált, közleményben nehezményezte, hogy a hitelintézet nem várta meg a kormány és a bankszövetség között folyó tárgyalások végét, és kifogásolták, hogy „az Erste Bank összprofitja mintegy 60 milliárd forintot tett ki az elmúlt tíz évben, a 2000-es évek első évtizedében pedig minden évben nyereséges volt”.
A második legnagyobb leépítés a Raiffeisen Banknál történt, ahol 60-nal csökkent a dolgozók száma. Komoly mértékű létszámcsökkenés volt a fél év során a CIB Banknál, az FHB Banknál és a TakarékBanknál is, ahol 54, 39, illetve 37 fővel dolgoznak kevesebben. A előbbieknél jóval kisebb mértékben, mindössze 11-gyel csökkent a Budapest Bank és hárommal a KDB bank alkalmazottainak száma. A leépítési hullám közepette a Volksbank 92, az OTP Bank 80, a K&H Bank pedig 6 fővel bővítette munkatársainak körét.
Az általunk vizsgált 14 hitelintézetnél 2008 vége óta a legnagyobb leépítés a Raiffeisen Bankot érintette. Az osztrák érdekeltségű hitelintézetnél 912 alkalmazottól váltak meg. Súlyos létszámcsökkentés volt a CIB Banknál és a Budapest Banknál is. Az olasz érdekeltségű hitelintézetnél 766, az amerikai tulajdonúnál 642 fős leépítés volt. Jelentősen csökkentették az alkalmazottak számát az Erste Banknál és az OTP Banknál is. Az osztrák érdekeltségű hitelintézetnél 495, a legnagyobb magyar banknál 302 fővel dolgoztak kevesebben idén június végén, mint három és fél évvel korábban.
Ugyanakkor több banknál is nőtt az alkalmazottak száma a 2008 vége óta eltelt időszakban. Ezek közé tartozott az UniCredit Bank, az MKB Bank, a Volksbank, a KDB Bank és a TakarékBank. Utóbbiak közül azonban háromról nem tudjuk pontosan, mennyi munkatársa volt idén június végén.
Így június végén a legtöbb – 8037 – alkalmazottja az OTP Banknak volt. A második legnagyobb, 3496 fős apparátust a K&H Bank üzemeltette. A harmadik legtöbb – 2891 – embert a CIB Bank alkalmazott. A Budapest Banknál 2869, a Raiffeisennél 2800, az Erste Banknál 2280-an dolgoztak a fél év végén. Az MKB Bank és az UniCredit Bank nem közölte, hány alkalmazottja volt június végén. Vélhetően mindkét hitelintézetnél csökkent a létszám, de nem akkora mértékben, hogy az FHB Bank 812 és a Volksbank 704 fős apparátusánál kisebbre csökkenjen.
Történetük alapján három csoportba oszthatók a magyar kereskedelmi bankok. A legnagyobb létszámú az OTP Bank, mely a rendszerváltozás előtti időből komoly méretű, országos hálózatot örökölt. A második körbe az Erste Bank és a K&H Bank tartozik, melyek több hitelintézet egyesítésével alakultak ki. A harmadikba pedig a többi bank. Ez alapján a három csoport alkalmazotti létszám szerinti sorrendje hosszú ideig nem módosul, csoporton belül azonban bármilyen átrendeződés megtörténhet.
