Az indítvány benyújtói szerint azért indokolt a baleseti adó megtartása, mert azt már egyszer sikeresen bevezették a biztosítók, megtörténtek az ehhez kapcsolódó informatikai fejlesztések, ráadásul adófizetői panasz sem sok volt a közteherrel kapcsolatban. Ráadásul, ha az új adónemet bevezetnék, az vélhetően számos elszámolási vitát eredményezne a biztosítók és azok között a kliensek között, akiknek az idén évközben van a fordulónapjuk, és esetleg már a jövő év egy részére is megfizették a baleseti adót.
Nekik a baleseti adó jövő évre eső részét vissza kellett volna téríteni, miközben az új adóévtől kezdődően biztosítási adót kellett volna fizetniük. A kgfb-ből egyre kevesebb díjbevétele származik a biztosítóknak, az idén várhatóan 90 milliárd forint alá csökken majd a volumen, vagyis a baleseti adó évente 30 milliárd forint körüli tételt jelenthet majd.
A többi vagyonbiztosításra megmaradna a korábban tervezett biztosítási adó. Ha a törvényt elfogadja a parlament, a cascóra 15 százalékos közterhet vetnek majd ki, a vagyon- és balesetbiztosításokra pedig 10 százalékosat. A múlt hét végén benyújtott módosító indítvány a közteherrel sújtott biztosítások köréből kivenné a mezőgazdasági biztosításokat. Az indoklás megemlíti, hogy az Országgyűlés tavaly év végén éppen a termelők öngondoskodását támogatandó alkotta meg a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényt.
Ennek értelmében a költségvetés is ad támogatást a gazdáknak a biztosítás díjához, hogy a mezőgazdasági biztosítások minél szélesebb körben elterjedhessenek. Idén támogatásra összesen 9,33 millió eurót szánt az állam, ebből az összegből a biztosítási díj maximum 65 százalékát térítette volna meg a termelőknek. Az eddigi adatok szerint viszont a lehetőséggel kevesen éltek, nagyjából 2300 gazda kötött csak biztosítást, így a keret bőven fedezni fogja majd az összes igénylő maximális mértékű támogatását. Az agrárbiztosítások megadóztatása egyébként nem hozott volna sokat az államnak, egymilliárd forint sem jött volna be belőle.
Végezetül az indítvány a viszontbiztosítási szolgáltatásból eredő díjbevételeket is kiemeli a biztosítási adó hatálya alól. Ennek az az oka, hogy a viszontbiztosítási szolgáltatást igénybe vevő biztosító a biztosítási adót az eredeti biztosítás után már megfizeti. Emellett az életbiztosításokat már az eredeti törvényjavaslat is adómentessé tette, a lépést az öngondoskodás támogatásával indokolták, de a zömmel befektetési céllal kötött biztosítások vélhetően teljesen versenyképtelenné is váltak volna a megtakarítási piacon, ha közterhet vetettek volna ki a befizetésekre.
Kevés szerződést hozott az új rendszer
Elmaradt az indokolt mértéktől a támogatott növénybiztosítások aránya, bár a kormány idén új kétpilléres biztosítási rendszert vezetett be – idézi Schmidt Ákost, a riskonline.hu biztosítási portált üzemeltető Európa Tender Kft. ügyvezető igazgatóját az Agromonitor.hu. Ennek egyik oka a biztosítók késői indulása lehetett: elhúzódtak a társaságok és a szaktárca közötti tárgyalások.szerepet játszhatott a gazdák eladósodottsága is, mivel a hiteltörlesztések miatt kevesebb pénzt tudtak áldozni gazdálkodásuk biztonságára.
A riskonline.hu tapasztalatai szerint nőtt a termelők érdeklődése a támogatott növénybiztosítások iránt, és végeredményben 20 százalékkal több szerződés születhetett tavalyhoz képest.
A szélsőséges időjárás idén ismét komoly károkat okozott az ország több pontján. Vannak olyan körzetek, ahol a jégeső közel 100 százalékos kárt okozott szinte minden növénynél.
A kárfelmérések során derült ki, hogy a helyi gazdák 80–90 százalékának nincs semmilyen biztosítása.
szerepet játszhatott a gazdák eladósodottsága is, mivel a hiteltörlesztések miatt kevesebb pénzt tudtak áldozni gazdálkodásuk biztonságára.
A riskonline.hu tapasztalatai szerint nőtt a termelők érdeklődése a támogatott növénybiztosítások iránt, és végeredményben 20 százalékkal több szerződés születhetett tavalyhoz képest.
A szélsőséges időjárás idén ismét komoly károkat okozott az ország több pontján. Vannak olyan körzetek, ahol a jégeső közel 100 százalékos kárt okozott szinte minden növénynél.
A kárfelmérések során derült ki, hogy a helyi gazdák 80–90 százalékának nincs semmilyen biztosítása. -->
