A mostani módosítás komoly szigorítást jelent a májusban bejelentett eredeti változathoz képest, hiszen abban még nem 1,5, hanem 5 millió forintos összeghatár szerepelt. Az előterjesztők gondoltak az esetleges visszaélések, kiskapuk megelőzésére is: a jogszabály ugyanis előírja, hogy ha az érintett felek bizonyíthatóan csak azért kötöttek több szerződést, hogy ezáltal – felosztva az összeget – kikerüljenek a korlátozás alól, a megállapodásukat változatlanul egy szerződésnek kell tekinteni. A büntetés összege pedig nem csekély: a szabályokat be nem tartó adózóknak a másfél millió forint feletti rész húsz százalékát kell bírságként leróniuk.
Az előterjesztéshez benyújtott indoklás szerint a „feketegazdaság visszaszorítása érdekében indokolt a készpénzfizetések korlátozására előírt összeghatár alacsonyabb összegben történő megállapítása, ezzel is támogatva a Széll Kálmán-terv 2.0 célkitűzéseinek megvalósítását. A 1,5 milliós összeghatár még kellőképp magasnak bizonyul ahhoz, hogy a feketegazdaság visszaszorítását szolgálja, de a vállalkozások gazdálkodási tevékenységét ne lehetetlenítse el”. Mindezek alapján a kormány a tranzakciós adóból származó bevétel emelkedését is várja a szigorúbb szabályozástól: ez a várakozás pedig jogos, hiszen az elektronikus tranzakciók mennyiségének növekedésével emelkedik az adó alapja is. A nemzetgazdasági tárca pedig korábban közölte: a szabályozás kellő időben készült el ahhoz, hogy fel lehessen készülni az alkalmazására.
A készpénzforgalom korlátozása alapvetően nem káros, és nem is új ötlet. A korábbi években több alkalommal jogszabályi formában is megjelent hasonló célú szabályozás, így már 1996-ban is korlátozta jogszabály a készpénzben teljesíthető kifizetések összegét, és 2009-ben is hatályos volt a vállalkozások közti készpénzfizetés korlátozására vonatkozó törvényi rendelkezés. (Akkor életszerűtlenül alacsony, 250 ezer forintos limitet határoztak meg, így a szabályozást gyorsan visszavonták.) A korlátozás nem magyar ötlet, hiszen több európai államban is számos példa akad arra, hogy az elektronikus tranzakciók alkalmazására ösztönzik az adózókat.
A lapunk által megkérdezett szakértők eltérően viszonyulnak az új szabályozáshoz. „A kiskereskedelemben, ahol az általános bizalomhiány miatt a készpénzforgalom a meghatározó, a forgalmi korlát bevezetése beláthatatlan következményekkel járhat” – mondta Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) elnöke. Egy kiskereskedő a nagykereskedőnek a gyakorlatban csak készpénzzel fizethet, így a rendelkezés könnyen lehetetlen helyzetbe hozhat – például – egy állandó partnerekkel rendelkező zöldségest, akinek 3–4 millió forintos forgalmat mindenképpen el kell érnie. Az elmúlt évek példái egyértelműen mutatják, hogy a bizalom adminisztratív eszközökkel nem állítható helyre – figyelmeztet Antalffy Gábor, hozzátéve: a probléma másik gyökere a banki szolgáltatások európai összevetésben is magas költsége, a rendelkezéssel igazán a bankok járnak jól. A szakember az ágazatban érintett összeg nagyságát nem kívánta megbecsülni, jelezte azonban: a Kisosszal a kormány részéről nem egyeztetett senki.
A készpénzforgalom számlára terelése számos alkalommal felvetődött már a feketegazdaság visszaszorítása érdekében – mondta lapunknak Réczei Géza, a PwC Magyarország társasági adóosztályának igazgatója –, ugyanakkor a törvényjavaslat címe szerint az egészségügy többletforrásainak biztosítása is célkitűzés. Ez nemcsak az előírást be nem tartókra kirótt büntetésekből származhat majd, hanem a megnövekedett bankszámlaforgalom után felszámítandó tranzakciós illetékből is. Azt, aki a törvény hatálya alól a szerződések megbontásával próbál kikerülni, büntetés fenyegeti, azonban az ezt megalapozó tényállás bizonyítása – az egyes gazdasági területek szektorspecifikus tényezői miatt – számos adóvitát eredményezhet – figyelmeztet Réczei Géza. A jogalkotói szándék tehát egyértelmű, azonban a feketegazdaság igazi szereplői eleve láthatatlanok, az ő „kifehérítésükhöz” más eszközöket is számításba kell venni.
A készpénzforgalom a korrupció melegágya, korlátozása és fokozott ellenőrzése elősegíti a feketegazdaság visszaszorítását – mondta a Világgazdaságnak Pintér Zoltán, az Ernst & Young visszaélési kockázatokat kezelő szolgáltatások üzletágának vezető menedzsere. A szakember kiemelte: a törvény mellett az ellenőrzés és a számonkérés jól működő rendszereire elengedhetetlen szükség van. Az iparkamarákkal, szakmai szervezetekkel való előzetes – és folyamatos – egyeztetés, valamint az együttműködés szintén szükséges, többek között ez biztosíthatja, hogy a szabályok szigorítása elérje a kitűzött célt, de senkit ne tehessen üzletileg kiszolgáltatottá – hangsúlyozta Pintér Zoltán.
Több tízezer milliárdos terület
A vállalkozások készpénzforgalmáról viszont nagyon kevés statisztikai adat áll rendelkezésre. Becslések szerint a cégek 42 ezer milliárd forintnyi készpénzforgalmat bonyolítanak egymás között Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint pedig az elmúlt másfél évben átlagosan 300–320 milliárd forint készpénz volt a nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozásoknál, folyószámlabetétben pedig 2100–2200 milliárd forintot tartottak. A jegybank adataiból viszont az is kiderül, hogy a vállalkozások pénzkezelési szokásain még volna mit javítani: a bankkártyás tranzakcióik 85 százalékát ugyanis készpénzfelvételek tették ki, a vásárlások súlya pedig a teljes kártyás forgalmon belül nem érte el a 14 százalékot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.