késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Szabályosan kivégzi a német autóipart Kína: összeomlottak a Volkswagen, a Mercedes és a BMW eladásai - egyelőre távolról sem látszik, mi állíthatja meg a folyamatot
Egyre reménytelenebb helyzetbe sodródik a német autóipar, amely egyszerre szenved a kínaiak okozta versenytől, a keresleti gondoktól és a vámháború negatív következményeitől. Ezt támasztja alá a német statisztikai hivatal múlt héten közölt adatsora is. A Destatis szerint augusztusban több mint 4 százalékkal csökkent éves alapon a német ipari termelés, havi alapon ennél is brutálisabb, 18,5 százalékos visszaesést produkált. Ugyan a lehangoló adatok mögött a nyár végén szokásos autóipar leállások húzódnak, aggodalomra ad okot, hogy utoljára a 2022-es orosz–ukrán háború kitörése idején szenvedett el ekkora zuhanást egy hónap alatt az ágazat.
Német autóipar: zuhannak a kínai eladások
Nemcsak a termelési adatok mutatnak lehangoló képet a német ipar teljesítményéről, hanem az exportszámok, és ez az, ami leginkább fejtörést okoz Európa legfejlettebb gazdaságában, amely exportra építette eddigi sikeres modelljét.
Feszült a hangulat, mivel Németország kulcsfontosságú iparága veszít globális jelentőségéből
– állapította meg a Handelsblatt még azelőtt, hogy Friedrich Merz kancellár és Lars Klingbeil pénzügyminiszter múlt csütörtökön Berlinben fogadta a német autóipar vezetőit, akik egy ideje belső égésű motorok kitiltásának 2035-ös céldátumának elhalasztása mellett lobbiznak.
A német autóipari konszernek frusztrációja érthető: a Volkswagen, BMW és Mercedes a három legfontosabb piacán, Amerikában, Kínában és Európában mintegy 6,9 millió járművet értékesített 2025 januárja és augusztusa között, 5 százalékkal kevesebbet, mint két évvel ezelőtt, pedig ezekben a régiókban a regisztrációk összességében több mint 6 százalékkal emelkedtek.
Az igazi kihívást valójában a kínai eladási számok jelentik: hiába nő a teljes elektromos autópiac 60 százalékkal, ebből nem profitálnak a német konszernek, amelyek regisztrációi eközben 21 százalékkal estek vissza. Azaz folyamatosan szorulnak ki a világ legnagyobb piacáról.
Ha a három nagy német multit nézzük, még brutálisabb a visszaesés:
- a VW és a BMW eladásai 37-37 százalékkal,
- a Mercedesé pedig 58 százalékkal csökkentek.
De az összeurópai eladások sem néznek ki jobban, az ACEA adatai szerint az év első felében 42 százalékkal esett vissza az uniós járműgyártók kínai exportja. Ehhez jön hozzá, hogy a vámháború is már érezteti a hatását, az Amerikába irányuló export is több mint 10 százalékkal csökkent.
Lassan hódítja meg a BYD és a SAIC Európát
A torta azonban nemcsak Kínában szűkül, hanem az Európai Unióban is. Az év első felében az unióban értékesített 5,5 millió járműből 337 ezer volt kínai gyártmányú, ami 6 százalékos piaci részesedésnek felel meg. Bár ennek az aránynak az alapján túlzás lenne azt állítani, hogy Kína letarolja Európát, a trend így is egyértelmű: 2023-ban még csupán 2 százalék volt az öt legnagyobb kínai gyártó részesedése, tavalyra viszont már 4 százalékra nőtt.
A kínai autógyártók előretörése azért is figyelemre méltó, mert mindezt az uniós vámok ellenére érik el, vagyis a magasabb árak mellett is versenyképesek tudnak maradni. Németországban például idén szeptemberben a BYD 3255 autót adott el, ami elképesztő, 2225 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
Keresletet élénkítene Merz, pedig kínálati gondok vannak
A berlini autóipari csúcs is azt mutatja, hogy a német politikai vezetés végre kezd ráeszmélni, hogy valamit lépni kell. Friedrich Merz kancellár több fontos intézkedést jelentett be, ezek között a legjelentősebb az a 3 milliárd eurós támogatási program, amely 2026-tól három éven át segítené az alacsony jövedelmű háztartásokat elektromos autók vásárlásában. A kancellár egyúttal ígéretet tett arra, hogy szorgalmazni fogja a belső égésű motorok teljes tiltásának felülvizsgálatát, mivel szerinte nem irreális dátumok kitűzésére van szükség.
Kérdéses azonban, hogy mire lesz elegendő egy keresletélénkítő támogatási program, amikor a német autóiparnak jól láthatóan kínálati és strukturális problémái vannak.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta jelentősen megemelkedtek az energiaárak, ami óriási versenyképességi hátrányt okoz a kínai gyártókkal szemben, és ez különösen fájó akkor, amikor a márkahűség veszített jelentőségéből. Az elektromos autók esetében ugyanis sokkal fontosabb az ár, mint maga a brand, márpedig manapság két-három millió forinttal is olcsóbb egy hasonló felszereltségű kínai modell, mint egy európai.
A másik oldalról a minőség tartása jelent óriási kihívást az európai gyártók számára, akik a fogyasztók fokozott érzékenysége miatt igyekeznek a költségeket lefaragni. Mindez pedig egyenesen vezet oda, hogy hiába vámolja meg az EU a kínai BYD vagy a Saic modelljeit, még így is olcsóbb és jobb minőségű autókat képesek gyártani, mint az európai versenytársak.
A bürokratikus szabályok miatt szenvednek az európai cégek
A német autógyártók életét a bürokratikus akadályok is megnehezítik. Egy 2022-ben elfogadott intézkedés súlyos bírságokat ír elő azoknak az autógyártóknak, amelyek nem csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat. Merz azt nyilatkozta, hogy a tervezett uniós tilalom rossz, szerinte nem szabad tiltani, hanem lehetővé kell tenni a különböző technológiai megoldásokat. Az európai zöldmegállapodást maguk a német konszernek is nyilvánosan kritizálják. A Mercedes vezetője, Ola Kallenius, aki egyben az ACEA elnöke, azt mondta, hogy a bírságok ártani fognak az autógyártóknak.
Bár a tilalmat az Európai Bizottság vizsgálja, több európai gyártó közben épp azért lobbizik, hogy ne változtassák meg a 2035-ös céldátumot. „Ne hátráljanak meg” – állt egy nyílt levélben, amelyet Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek címeztek. A levelet több mint 150 vállalat írta alá, köztük olyan
elektromosjármű-gyártók, mint a Volvo és a Polestar, és akkumulátorgyártók, mint a Samsung és az LG Energy.
A német félelmek abból fakadnak, hogy sokan attól tartanak, hogy további munkahelyek fognak megszűnni az erőltetett átállás miatt. 2024 júniusa és 2025 júniusa között Németországban 50 ezer munkahely szűnt meg az autóiparban.
Az unió vezetését nem érdekli az európai gazdaság szenvedése
Eközben az unió vezetése mintha szemet hunyna a problémák fölött. Tavaly fogadta el Mario Draghinak, az Európai Központi Bank korábbi elnökének azt a jelentését, amely súlyos megállapításokat tett az európai gazdaságról, ám egy év elteltével sem történt érdemi fordulat. Sőt, az olasz exminiszterelnök szerint még súlyosbodott is a helyzet az azóta eltelt egy év alatt.
Hogy valóban probléma van az európai gazdasággal, arra maga Németország a legjobb példa. A kiábrándító ipari adatok után egyre nagyobb az esélye annak, hogy idén is recesszióban lesz Németország, azaz három egymást követő évben eshet vissza a GDP, amire a 2. világháború óta nem volt példa.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.