Hét éve nem volt ilyen olcsó a magyar adósság finanszírozása

A tervezett 20 milliárd forintos mennyiségben adott el 3 éves államkötvényeket az ÁKK. Az elsődleges forgalmazók kétszer ennyi papírt vettek volna, de az adósságkezelő nem emelte meg a kibocsátási szintet.

A hozamok rendkívül szűk tartományban szóródtak. A minimális hozam 5,9, a maximális 5,91 százalékon alakult, és az áltagos hozamszint megegyezett a minimálissal. A hozam 82 bázisponttal csökkent az előző, két héttel ezelőtti kibocsátáshoz képest.

Az 5 éves államkötvényekre „csak” 22,5 milliárd forintnyi papírra jelentkeztek be a piaci szereplők. Az ÁKK a tervezett 15 milliárd helyett 13-at dobott piacra.  A minimális hozam 6,01, a maximális 6,07, az átlagos hozamszint 6,03 százalékon alakult. Ez szintén 82 bázispontos csökkenést jelent a megelőző aukció átlaghozamához képest.

A 10 éves állampapírokra jelentős volt a kereslet. Az elsődleges forgalmazók 37,87 milliárd forintnyi papírra jelentkeztek be, ami több mint háromszoros lefedettségnek felel meg az eredetileg tervezett, 12 milliárdos kibocsátáshoz képest. A nagy érdeklődésre – és vélhetően az alacsony hozamokra való tekintettel – az adósságkezelő végül 16 milliárdnyi kötvényt adott el. A hozamok itt is nagyon szűk tartományban, 6,33 és 6,34 százalék között szóródtak, az átlaghozam pedig megegyezett a minimálissal. A hozam 106 bázisponttal – több mint egy százalékponttal – zuhant az előző eladáshoz viszonyítva.

A kötvényhozamok a tegnapi, másodlagos piacon kialakult hozamszintekhez képest is 30 bázispont körüli mérséklődésen mentek keresztül.

A 10 éves magyar államkötvény aukciós hozama 2005 szeptember vége óta nem volt olyan alacsony, mint a mai kibocsátáson, vagyis 7 éve nem finanszírozta magát ilyen olcsón a magyar állam.

A hozamcsökkenés több dologgal is összefügghet:

Egyrészt, alapvető fontosságú, hogy a Fed szórja a pénzt, és a „hozamvadászat” miatt a piaci szereplők keresik a magasabb kamatozású eszközöket. Az EKB is ígéretet tett arra, hogy kötvényeket fog vásárolni, ha egy ország külső segítséget kér.

Másrészt, az EU betiltja a CDS-pozíciók tartását, ha nincs mögötte állampapír. Részben ez magyarázza a CDS-felár zuhanását is.

Harmadrészt, a kormány mindent megtesz azért, hogy 3 százalék alatt legyen a költségvetési hiány, aminek örülnek a befektetők, noha később a figyelem középpontjába kerülhet az is, hogy a kiigazításoknak óriási növekedési áldozata van.