Az EBF azzal érvel, az Egyesült Államok is csak később vezeti be a Bázel III szabályokat. A tengerentúli pénzintézetek nyomására ugyanis az amerikai hatóságok elálltak a 2013. januári induló dátumtól. Ha viszont Európa megmarad a korai időpontnál, az a veszély fenyeget, hogy az európai pénzintézeteket versenyhátrányok érik - írta Christian Clausen, az EBF elnöke Michel Barnierhez, az Európai Bizottság belpiaci biztosához intézett levelében. A Bázel III-nak ezért csak 2014. január 1-jével kell hatályba lépnie - írja Európa legfőbb lobbystája a levélben, hozzátéve: ez nekik is ésszerű időkeretet adna ahhoz, hogy olyan technikai standardokat dolgozzanak ki, amelyeket megfelelő ütemezésben valósíthatnak meg" – fogalmaz a szakértő a levélben, amit a Süddeutsche Zeitung idéz.
Giuseppe Mussari, az olasz bankszövetség vezetője szintén közölte, hogy a Bázel III-at el kell halasztani. Az EBF egyébként kételkedik abban, hogy az amerikai hatóságik valaha is be akarják vezetne a szigorúbb rendszert, miután már most olyan hangokat hallani, amelyek a tőkekövetelmény módosítását kérik.
A Bundesbank bankfelügyeletért illetékes alelnöke, Sabine Lautenschläger pénteken azzal fenyegette meg az Egyesült Államokat, hogy szigorúbb ellenőrzés alá vonják az Európában működő amerikai nagybankokat, ha késik a Bázel III bevezetése Amerikában. Nem mondta meg azonban, hogy a Wall Street-i pénzintézeteknek milyen konkrét következményektől kellene tartaniuk. A német bankfelügyelet (BaFin) vezetője, Elke König pedig felszólította a bázeli szabályokat meghozó tanácsot, az FSB-t, hogy a G20-akon keresztül gyakoroljon nyomást az Egyesült Államokra.
A Bázel III szabálynak az eredeti elképzelés szerint 2013. január 1-jén kellene hatályba lépnie, de az Egyesült Államokban a Fed és a betétbiztosítási alap is jelezte: nem számol január 1-i kezdéssel.
A BusinessWeek szerint négy évvel azután, hogy a pénzügyi összeomlás a világgazdaságot a nagy válság óta legsúlyosabb pangásba taszította, alig haladtak előre azok az erőfeszítések, amelyek célja a bankokra vonatkozó erősebb globális szabályrendszer kialakítása. A szabályozó hatóságokat ugyanis láthatólag leköti a saját reformjaik bonyolultsága. Ha gyorsabb eredményt akarnak elérni egy biztonságosabb rendszer felé, a kormányoknak nagyobb egyszerűségre kell törekedniük.
Amint Andy Haldane, a Bank of England szakértője a közelmúltban kifejtette: a probléma abban rejlik, hogy a nemzeti szabályokra vonatkozó törvénykezés megfeleljen az új bázeli normáknak, ami rettentően bonyolult. Az 1988-as bázeli egyezmény 30 oldal hosszú volt, a 2004-es Bázel II már 347 oldal, a Bázel III. pedig 616 oldal. Haldane becslése szerint a teljes, átültetésre váró dokumentáció akár 30 ezer oldalra rúghat.
