BUX 42,990.47
-0.25%
BUMIX 3,852.18
+1.11%
CETOP20 1,798.64
-1.19%
OTP 9,148
-0.74%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.00%
+0.87%
-1.33%
ZWACK 17,300
-0.29%
0.00%
ANY 1,535
-0.32%
RABA 1,170
0.00%
0.00%
-0.61%
0.00%
-0.48%
OPUS 156.6
+3.16%
-8.50%
0.00%
0.00%
-1.36%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,834
+0.85%
+0.79%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
+0.11%
0.00%
0.00%
+4.85%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
-13.51%
0.00%
SunDell 46,000
+0.88%
0.00%
+3.31%
+2.60%
-11.11%
+0.75%
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
0.00%
+0.47%
NAP 1,202
-2.28%
0.00%
-4.59%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Farkas Ádám: Túl nagyok az európai bankok

A válság nagyon drága volt az adófizetőknek, és bebizonyosodott, hogy nem volt igazán komoly intézmény nemzetközi szinten működő pénzügyi cégekre - mondta Farkas Ádám, az Európai Bankfelügyelet (EBA) igazgatója az Országos Betétbiztosítási Alap konferenciáján annak kapcsán, miért van szükség a nemzeti felügyeleten túl európai hatóságokra is.

 A válság előtt a források elkezdtek vándorolni Kelet-Európába és a periféria országaiba, be tudtak vonni ezek az országok forrásokat más országokból - mondta a szakember. Ez betétbiztosítási szempontból is érdekes, hiszen más országok betéteseinek pénzét használták bizonyos országokban.

A válság nagyon drága volt az adófizetőknek, és bebizonyosodott, hogy nem volt igazán komoly intézmény nemzetközi szinten működő pénzügyi cégekre. A szabályozói válasz a problémákra az volt, hogy az unió kötelezettséget vállalt arra, hogy bevezeti a bázeli követelményeket, emellett makroprudeciális lépések is történtek. A lépések jó irányba történtek, de nem voltak elégségesek. Az egyes intézmények felügyelete nemzeti hatósági feladat maradt, az egyes bankokat az EBA nem felügyeli. Nem voltak európai szintű válságkezelési szabályozások, a betétbiztosítás is nemzeti szintű maradt. Az első körös válaszban fiskális megállapodás sem volt az európai bankrendszer mögött, úgy ahogy például egy betétbiztosítási alap mögött szokott lenni állami háttértámogatás.

Ekkor erősödött fel az eurozónán belül a szuverén adósságválság. Az európai nemzetállamok problémái kihatottak a bankrendszerre, és aláásták a hitelintézetek stabilitását. Egyes országokban nemzetközi programokat kellett létrehozni, hogy a szuverén adósságokat kezelni tudják, és a bankrendszert is meg kellett támogatni. Spanyolországban fordított a helyzet, a bankrendszer problémáinak kezelése okoz szuverén adósságproblémákat. Ezek a hatások 2011 második felében felerősödtek, és a jó irányba megtett lépések hitelességét is megkérdőjelezte.
Vannak országok, amelyekben a bankrendszer relatív mérete a GDP-hez viszonyítva hatalmas, ilyen például Ciprus vagy Spanyolország. A nemzetállamok GDP-jéhez mérve átlagosan az európai bankrendszer mérete lényegesen nagyobb, mint az amerikaiaké. A nagy európai bankok mérlegfőösszege az európai GDP-hez mérten nem nagyok, a saját nemzetállamaik GDP-jéhez mértek viszont hatalmasak.

Kialakultak viták arról, megfelelő-e az európai bankok szuverén eszközeinek az értékelése, hogy betölti-e az Európai Központi Bank az „utolsó hitelező” szerepét, az európai bankok értékeltsége is lecsökkent, ma a részvények a könyv szerinti érték alatti árfolyamon forognak. A nemzeti hatóságok is elkezdtek nyomást gyakorolni a bankokra, hogy vonuljanak vissza a nemzetközi piacról, a forrásokat megpróbálták a nemzeti határokon belül tartani. Az európai pénzügyi integrációs folyamat emiatt megállt, és visszafordult.
Farkas a problémák megoldásával kapcsolatban megemlítette a szuverén válságok kezelését, emellett megszületett a bankuniós csomag tervezete. Ennek lényege, hogy a bankfelügyeletet európai szinten kellene megoldani. Kijött egy olyan tervezet is, amelyben szerepel egy európai betétbiztosítási és válságkezelő hatóság felállítása is. Az európai bankok túlestek egy feltőkésítésen is.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek