Pénz- és tőkepiac

Vizsgálják a Bubort, bár nincs értelme manipulálni a kamatlábat

pénzügyi felügyelet gőzerővel folytatja a helyszíni, és egyéb vizsgálatokat az egyes hitelintézeteknél a budapesti bankközi kamatláb (Bubor) meghatározásának módszerével kapcsolatban helyszíni interjúk formájában, adatbekérésekkel, és különböző dokumentumok áttekintésével – nyilatkozta a Világgazdaságnak Binder István, a PSZÁF szóvivője. A vizsgálatok már azelőtt elkezdődtek, hogy a felügyelet októberben bejelentette, ellenőrizni kívánja az itthoni folyamatokat. A Magyar Forex Társaságnál már javában folyik a szabályozás frissítése. Visszaélésekre viszont itthon nincs esély.

A Mivel egy igen alapos vizsgálatról van szó, ahol a bankok bekső folyamatairól kell meglehetősen részletes, szofisztikált információkat szerezni, Binder szerint legkorábban jövőre születhet határozat.

„Nem volt prekoncepciónk a vizsgálattal kapcsolatban, célunk az, hogy áttekintsük a Bubor képzésének teljes folyamatát, belső szabályozottságát” – hangsúlyozta. Hozzátette: a felügyeletet elsősorban az érdekli, hogy egyáltalán lehet-e esélye annak, hogy valami szabálytalanság történjen, illetve, hogy milyen kontroll szabályzatokat dolgoztak ki az érintett piaci szereplőknél.

Ez azért is időszerű, mert a szóvivő tudomása szerint ilyen típusú vizsgálat már évek óta nem volt sem felügyeleti, sem egyéb oldalról, márpedig a bankközi kamatlábak alakulása a teljes magyarországi pénzügyi világra kihat. A globális bankszektor alapjaiban megrázó Libor-botrányt követően egyébként számos országban folyik hasonló vizsgálat, például Szingapúrban is.

Gonda István, a Magyar Forex Társaság (MFT) elnöke közölte lapunkkal, hogy Magyarországon nem fordulhatott elő a Libor befolyásolásához hasonlítható botrány, aminek az egyik fő oka az, hogy a Libornál vannak olyan instrumentumok, a Libor-alapú futures kontraktusok, amelyeket rövid távon nagy profit reményében befolyásolni lehet. Ha ezeket a kontraktusokat „megmozgatják a lejáratoknál”, akkor bizonyos pozíciókon lehet nyerni, de Gonda szerint ehhez óriási összjáték kell. Ezzel szemben Magyarországon a Libort és a Bubort elsősorban hosszabb távú szerződések kötésekor használják, ezekkel manipulálni pedig nem nagyon lehet.

A MFT jelenleg azon dolgozik, hogy a brit pénzügyi felügyelet (FSA) által kiadott tízpontos ajánláshoz igazítsa a szabályozását, de ez csupán kisebb módosításokat jelent a jelenlegi szabályozáshoz képest, mondta el Gonda. A változtatások lényege a fokozottabb ellenőrzés – tette hozzá. Az elnök szerint egyébként is ráfért már egy kis frissítés a viszonylag kezdetleges magyar szabályozásra is. A bankközi kamatláb bevezetésekor a legmagasabb besorolású bankok közötti fedezetlen hitelnyújtáson alapult. Ebből ma már semmi nem igaz, mert már alig van legmagasabb besorolású bank és egyik ügylet sem fedezetlen. És a likviditási problémák miatt a rövid távú kamatok tükrözik csak a piaci folyamatokat, a hosszú távú kamatlábak csupán számok – mondta.  A szabályozást még az idén módosítják az MFT-nél, ennek alapján a bankok módosíthatják a saját belső szabályzatukat.

Amivel csalni lehet

A Magyar Nemzeti Banknak „nincs tudomása arról, hogy a Bubor indulása óta valamely kamatjegyző bank szándékosan eltéríteni igyekezett volna a Bubor-jegyzéseket” – tájékoztatta lapunkat az MNB sajtóosztálya. Az MNB szerint jelentős szűrőt jelent az átlag megállapításánál, hogy a szabályzat szerint a futamidőnkénti tizenöt jegyzés közül – tizenöt a jegyző bankok száma – a négy legalacsonyabb, és a négy legmagasabb értéket az átlagszámításból kizárják, és a fennmaradó hét jegyzés számtani átlaga lesz a Bubor adott futamidőre vonatkozó tárgynapi értéke.

A Bubor-jegyzés a MFT terméke. Az MNB közreműködik a napi jegyzések kiszámításában, méghozzá a kamatok rögzítésében, összegzésében és a hírügynökségeken keresztüli publikálásában. Akad azért ellenvélemény is. A KPMG igazgatója, Simonyi Tamás szerint amivel csalni lehet, azzal előbb utóbb csalni is fognak, de a konkrét üggyel kapcsolatban ő is csak találgatni tud. Elképzelhetőnek tartja, hogy volt manipuláció a magyar piacon, csak nem gondolt rá senki, de az is lehet, hogy soha nem volt erre példa, mert egy ilyen manipuláció igen nagy merészséget kíván.

A Bubor-jegyzés a MFT terméke. Az MNB közreműködik a napi jegyzések kiszámításában, méghozzá a kamatok rögzítésében, összegzésében és a hírügynökségeken keresztüli publikálásában. Akad azért ellenvélemény is. A KPMG igazgatója, Simonyi Tamás szerint amivel csalni lehet, azzal előbb utóbb csalni is fognak, de a konkrét üggyel kapcsolatban ő is csak találgatni tud. Elképzelhetőnek tartja, hogy volt manipuláció a magyar piacon, csak nem gondolt rá senki, de az is lehet, hogy soha nem volt erre példa, mert egy ilyen manipuláció igen nagy merészséget kíván. -->

vizsgál Bubor manipuláció kamatláb pszáf
Kapcsolódó cikkek