Végzetes lett volna az illeték

– Néhány napja adták át a Tőzsdei Legek díjakat, de az idén szerényebb volt a felhozatal, nem kapott például egyetlen bevezetés sem díjat.

– Idén egy technikai bevezetés volt csak a BÉT-en, a BTel, illetve a Masterplastnak volt tőkeemelése, új cégek viszont sajnos nem jöttek be.

– A tőzsde forgalma is nagymértékben visszaesett. Mi ennek az oka, és hogyan lehet ezen változtatni?

– A forgalom visszaesése európai szintű tendencia. Válsághelyzetekben a befektetők kerülik a kockázatot, ez a részvénypiacot kedvezőtlenül érinti. Magyarországon hasonló mértékű forgalomcsökkenés következett be, mint a régió többi országában, kivéve Lengyelországot, ahol a kormányzat privatizációkkal és a nyugdíjpénztárak szabályozásával élénkíti a tőkepiacot. Ami Magyarországot a többi régiós országnál jobban megviseli, az az EU/IMF-tárgyalásokat kísérő bizonytalanság. Egy éve várunk a megállapodásra, kicsit most már úgy, mint Godot-ra, de ez egyelőre nem történt meg, a külföldi befektetők így bizonytalanok befektetési döntéseik meghozatalában. A kiszámíthatóság belföldön is fontos lenne, mind a befektetői, mind a kibocsátói oldalon. A jelenlegi helyzetben nagyon nehéz tervezni, beruházni, dolgozókat felvenni, növekedést prognosztizálni, a cégek ugyanis nem látják, mit hoz a jövő. Lehet, hogy egy hónap múlva új adók jönnek be, amelyek nehezítik, vagy akár ellehetetlenítik az adott cég működését, vagy olyan változások történnek a szabályozói környezetben, amelyek negatív hatással lehetnek az üzletmenetre.

– Mennyire nehezíti a helyzetet, hogy olyan sikersztorinak induló befektetések, mint az E-Star csődvédelembe menekültek?

– A magyar lakosságot a sikeres, jól eladható sztorik tudják leginkább a tőzsdére vonzani. 2008 után, amikor az OTP-vel 1500 forintos árfolyamon is kereskedtek, a hazai kisbefektetők tömegével szálltak be a tőkepiacra. Volt olyan időszak, amikor a napi forgalom felét ők adták. Nyilván, ha ennek az ellenkezőjét látják, hogy valaki beszáll egy papírba, és annak az értéke lefeleződik, letizedelődik, az elbizonytalanítja őket. Nagyon fontos tehát, hogy legyenek jó sztorik, új „nemzeti bajnok” társaságok, akikre büszkék lehetünk. Ami az E-Start illeti, most, hogy csődvédelembe menekült, ki kellett vennünk a részvényt a BUX indexből, és az árfolyama is hektikusan mozoghat, ami természetes a jelen helyzetben.

– A vállalati kötvénypiacra milyen hatással lehet az E-Star esete?

– Valószínűleg az intézményi vagyonkezelők és a lakosság is óvatosabb lesz a jövőben ilyen befektetések esetében, még inkább át fogják gondolni, hogy az a hozam, amit egy vállalati kötvény kínál, mennyire van összhangban annak kockázattartalmával. Ezekkel a kockázatokkal eddig is tisztában kellett lenniük a befektetőknek, hogy egy vállalati kötvény nem esik azonos kategóriába az állampapírral, erre a brókercégek és a privátbankok felhívják a befektetők figyelmét. Ugyanakkor ne feledjük, van számos pozitív példa is, a tőzsdén szereplő cégek zöme jól működik, és eleget tudnak tenni pénzügyi kötelezettségeiknek.

– Van arra most lehetőség, hogy az állam tőzsdére vigyen cégeket?

– Úgy gondoljuk, a még tőzsdére nem lépett állami cégek között is lehetnének új nemzeti bajnokok, a kérdés csak az, van-e erre szándék kormányzati oldalon. Próbálunk a tárgyalásaink során az NGM-mel és több más kormányzati területtel is egyeztetni, igyekszünk meggyőzni őket, hogy érdemes belépni a tőzsdére, de jelen pillanatban még nem látunk konkrét kormányzati kezdeményezést erre. Meggyőződésünk viszont, hogy ezek a beszélgetések elvezethetnek oda, hogy egy MVM, egy Takarékbank vagy Magyar Posta végül bekerüljenek a tőzsdére. Már most is vannak pozitív példák, a Rába többségi állami tulajdonban lévő cégként szerepel a tőzsdén, tehát ez egy működőképes konstrukció.

– A kkv-szektorral mik a terveik?

– Van egy MFT-piacunk, ami most a BÉTa nevet viseli, ezen külföldi papírokat lehet adni-venni. Azt szeretnénk elérni, hogy a jövőben ezen a piacon egy egyszerűsített bevezetési eljárás után kkv-k részvényeivel vagy kötvényeivel is lehessen majd kereskedni. Ebben a kérdésben szorosan együttműködünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel. Egy olyan megoldásban gondolkozunk, amely során a tőzsdére lépő vállalatok támogatásban részesülhetnének, kicsit hasonlóan a Jeremie-alapokhoz.

– Mennyire könnyű tárgyalni a kormánnyal? Milyen magas szintre jutnak el? Orbán Viktorhoz például be tudnak jutni?

– Folyamatos a kommunikáció, de a miniszterelnök úrral egyelőre még nem tárgyaltunk.

– És Matolcsy Györgyhöz?

– Több miniszterrel, államtitkárral folytak már egyeztetések, de vele egyelőre csak munkatársain keresztül kerültünk közvetett kapcsolatba.

– Azt azért sikerül elérniük, hogy a tranzakciós illetéket ne vessék ki a tőzsdei műveletekre 2014-től.

– Ebben a kérdésben együttesen léptünk fel a Befektetési Szolgáltatók Szövetségével, és a Bankszövetséggel is konzultáltunk. Amikor a tervezetet publikálták, mindenki megragadta a billentyűzetet, és elkezdte a nemzetközi példákon keresztül bemutatni a döntéshozóknak, hogy milyen negatív hatásai lennének annak, ha Magyarország unilaterálisan teszi meg ezt a lépést.

A legfontosabb érvünk az volt, ebben az esetben olyan földrajzi arbitrázs lehetőség alakul ki, ami a tőke és a befektetők elvándorlását eredményezi majd a magyar piacról. A tőkepiaci eszközök a legmobilabbak a világon. A pénzügyi szektor innovatív, könnyen ki lehet találni olyan konstrukciókat, amelyek egy OTP-t vagy Richtert helyettesítenek tőzsdén kívül kereskedett termékkel, például az úgynevezett CFD-kkel. Emellett a számlanyitás is jelentősen egyszerűbb a határon átnyúló szolgáltatásokat kínáló, külföldi befektetési szolgáltatóknál. A folyamat oda vezethetett volna, hogy a hazai befektetési szolgáltatók száma jelentősen lecsökken, és nem csak munkahelyek szűntek volna meg, de az elvárt adóbevételek sem jelentkeztek volna, illetve összértékben akár negatív is lehetett volna az egyenleg a cégbezárások, a tőkeelvándorlás, és a kieső adóbevételek miatt.

– A jövő évnek mi a legnagyobb kihívása?

– A legnagyobb projektünk most a Xetra kereskedési rendszer bevezetése, amit a jövő év harmadik-negyedik negyedévre tervezünk. Hosszadalmas egyeztetés után döntöttünk erről, miután áprilisban a BÉT részvényesei széles körű konszenzussal fogadták el a kereskedési rendszer cseréjét. A tőzsdei forgalom is élénkülhet ennek köszönhetően, mivel ehhez a rendszerhez a világ bármely pontjáról lehet csatlakozni, így több lehetőségük lesz a külföldi befektetőknek a magyar piaccal foglalkozni. Azokat a BÉT szempontjából új befektetőket is szeretnénk megcélozni, akik egyébként is kereskednek már a Xetrán, például a német piacon, így az új rendszer lehetővé teszi számukra a budapesti tőzsdén való kereskedést is.

1989: Külkereskedelmi Főiskola, külkereskedelmi üzemgazdász diploma

2003: University of Lincoln/KKF, MBA

1991–1995: A MID Bróker Kft. részvény- és kötvénykereskedelmi vezetője

1995–2012: Az ING csoport befektetési szolgáltatási területét irányítja különböző pozíciókban

2012: A Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója

1989: Külkereskedelmi Főiskola, külkereskedelmi üzemgazdász diploma

2003: University of Lincoln/KKF, MBA

1991–1995: A MID Bróker Kft. részvény- és kötvénykereskedelmi vezetője

1995–2012: Az ING csoport befektetési szolgáltatási területét irányítja különböző pozíciókban

2012: A Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója-->