BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Célegyenesben az árfolyamgát

Az utolsó napokban kissé megnövekedett a bankoknál az árfolyamgát iránt érdeklődő ügyfelek száma. A penetráció bankonként eléggé eltérő: van, ahol az ügyfelek kétharmada, van, ahol csak az egyharmada kérte a kedvezményt

Már csak a hét végéig jelentkezhetnek a jogosult devizahitelesek az úgynevezett árfolyamgátba. A kedvezményre azok jogosultak, akiknek a deviza jelzáloghitele a folyósítás idején nem haladta meg a 20 millió forintot, nincs 90 napot meghaladó tartozása, és más fizetéskönnyítő programban sem vesz részt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint mintegy 456 ezer ilyen devizahiteles lehet, közülük azonban a piaci becslések szerint eddig csak nagyjából minden harmadik igényelhette a konstrukciót.

Ez elmarad mind a bankok, mind a kormány és a hatóságok előzetes várakozásaitól, a gyatra érdeklődés volt egyébként az oka annak, hogy az igénylési határidőt tavaly év végén meghosszabbították. Áttörést viszont az idei első három hónap sem hozott, két héttel ezelőtt a bankok úgy nyilatkoztak, hogy az idén nem sokat változott már a belépők száma. Az FHB-nál például úgy vélekedtek, akinek igazán fontos volt az árfolyamgátba való belépés, az már tavaly igényelte a kedvezményt. A jelentkezési határidő lejáratához közeledve a médiában is megszaporodtak az árfolyamgátat népszerűsítő hirdetések, amelyek mögé a kormány és a Magyar Bankszövetség is beállt, az általunk megkérdezett hitelintézeteket viszont ennek ellenére sem rohanták még meg a konstrukciót igénylő devizahitelesek.

A Budapest Banknál, a Raiffeisennél, az UniCreditnél és az Axánál ugyan tapasztaltak némi növekedést az érdeklődésben az elmúlt napokban, azt viszont nem tudják, hogy mindez a kampánynak vagy a határidő közeledésének köszönhető. A Budapest Banknál az igénylők aránya meghaladja a 30 százalékot, az MKB-nál jelenleg 38 százalékon áll a mutató. A jóval nagyobb penetrációval rendelkező Raiffeisennél az ügyfelek több mint 60 százaléka, és a hitelállomány csaknem 70 százaléka bekerült már a védőernyő alá, de ennél a banknál már tavaly év végén is hasonlóak voltak az arányok. Szintén a magasabb penetrációjú hitelintézetek közé tartozik az Axa Bank, ahol két hete az ügyfélállomány 57 százaléka lépett már be a konstrukcióba, mostanra pedig már a kétharmaduk igényelte a kedvezményt.

Összességében véve egyébként hitelintézetekre lebontva nagyon heterogén az árfolyamgátba belépettek aránya. Úgy tűnik, hogy ahol a versenytársakhoz képest aktívabban megszólították az ügyfeleket ezzel kapcsolatban, például a Raiffeisennél, valóban sikerült hozni az előzetes várakozásoknak megfelelő arányokat, sok helyen viszont a jogosultak harmada sem élt a lehetőséggel.

A hitelintézetek felmérései szerint az árfolyamgát elutasítottságának számos oka van. Az egyik legfontosabb, hogy sokan nem értik a konstrukciót, mások attól tartanak, hogy a kedvezményes időszak lejárta után az eddigieknél is többet kell majd fizetni. A jobb helyzetben lévő devizahitelesek azért utasítják el, mert szeretnék mielőtt letudni a hitelt, és olyanok is akadnak, akik azért nem igénylik, mert az eddigieknél is kedvezőbb feltételű adósmentő akciókat remélnek.

Eddig azonban ilyen jellegű kormányzati tervek nem láttak napvilágot, sőt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter legutóbbi nyilatkozata szerint nincs is szükség új eszközökre, legfeljebb a meglévő konstrukciók finomhangolásáról lehet szó. Ebben az ügyben a PSZÁF már készített is egy javaslatot, amely az árfolyamgát igénylését tenné rugalmasabbá úgy, hogy kiterjesztené azt a devizahitel futamidejének a végéig, a maximális időtartamát egységesen 60 hónapban szabná meg, és azt is lehetővé tennék, hogy az adós a futamidő alatt többször is igénybe vegye, ha korábbi gyűjtőszámlahitelét már visszafizette.

Megduplázható a haszon

Jelentősen csökkenthető a devizahitel összege az árfolyamgát és a lakástakarék együttes igénybevételével, így azoknak is érdemes élni az árfolyamrögzítés lehetőségével, akik pillanatnyilag nem küzdenek törlesztési nehézségekkel – derül ki az OTP Lakástakarék számításaiból. A társaság egy hétmillió forintos hitelnél vizsgálta meg, milyen megtakarítás érhető el, ha az árfolyamrögzítés által felszabaduló összeget lakástakarékban gyűjti az ügyfél, és nem a megélhetésre költi.

Az árfolyamgáttal közel 40 ezer forinttal csökken havonta a törlesztő részlet, ebből két lakástakarék szerződést is tud kötni a család. A két lakástakarék várható megtakarítása a négyéves szerződéses időszak alatt közel 2,5 millió forint. Ebből valószínűleg futja majd a gyűjtőszámlahitel visszafizetésére, sőt még további tőketörlesztésre is.

Az árfolyamgáttal közel 40 ezer forinttal csökken havonta a törlesztő részlet, ebből két lakástakarék szerződést is tud kötni a család. A két lakástakarék várható megtakarítása a négyéves szerződéses időszak alatt közel 2,5 millió forint. Ebből valószínűleg futja majd a gyűjtőszámlahitel visszafizetésére, sőt még további tőketörlesztésre is. -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.