BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vegyes a kép az árfolyamgátnál

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A hitelintézetek szerint sokan nem értik az árfolyamgátat, sokan pedig még kedvezőbb konstrukciót várnak, ezért is alacsony a részvételi arány. Az utolsó két hétben rohamra már nem számítanak a bankok

Hiába hosszabbították meg az árfolyamgátba való jelentkezés határidejét, a jogosultak továbbra sem tapossák egymást annak érdekében, hogy beléphessenek a konstrukcióba. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a napokban tette közzé, hányan kérték ezt a fajta fizetéskönnyítő megoldást a bankoknál, és az adatok alapján január végéig az ügyfelek kevesebb mint 30 százaléka élt csak a lehetőséggel, állományarányosan pedig a hitelek nagyjából harmadát vitték be a védőernyő alá.

Ezek az arányok jócskán elmaradnak attól, amit egy évvel ezelőtt akár a hitelintézetek, akár a politikusok vagy a hatóságok vártak. Akkoriban a legmerészebb elképzelések 90 százalékos penetrációról szóltak, 50 százalék alatti részvételre pedig szinte senki sem számított. A konstrukciótól egyébként többféle okból kifolyólag ódzkodnak a devizahitelesek. Az UniCredit ügyfelei körében végzett felméréséből az derült ki, hogy azok a kliensek, akiknek nem jelent igazi gondot a törlesztés, inkább most csökkentik hónapról hónapra a tartozásukat, mint hogy elodázzák ezt a kérdést. Őket meg sem lehet szólítani az árfolyamgáttal. Vannak olyan ügyfelek, akik a tavalyi viszonylag kedvező devizaárfolyamok idején úgy döntöttek, inkább fizetik a magasabb részleteket, csak hogy minél gyorsabban letudhassák a hitelt, és olyanok is akadnak, akik bizonytalanok abban, mi lesz öt év múlva, ezért nem mernek belevágni az árfolyamgátba.

A K&H tapasztalatai szerint egyrészt azért utasítják el az ügyfelek az árfolyamrögzítést, mert nem értik a konstrukciót, másrészt nem bíznak abban, hogy hosszú távon előnyös lehet a számukra. Vannak olyanok is, akik azért nem kérik, mert a jelenleginél kedvezőbb konstrukcióra várnak. A CIB-nél is hasonlóak a tapasztalatok, az ügyfeleket elbizonytalanítja a konstrukció bonyolultsága, hogy az igénybe vétel esetén újabb hitelszerződést kell kötni.

Vannak azokban olyan hitelintézetek is, amelyeknél az átlagnál lényegesen nagyobb mértékben éltek az ügyfelek a lehetőséggel. A Raiffeisennél és az Axánál például 60 százalék körül van már a rögzített árfolyamú törlesztést kérő kliensek aránya, sőt az állományt tekintve a Raiffeisennél már a hitelek több mint kétharmada bekerül a védőernyő alá. A hitelintézet szerint ennek az volt az oka, hogy proaktívan keresték az ügyfeleket a lehetőséggel, így náluk már a tavalyi év végéig belépett a konstrukcióba szinte mindenki, aki akart. A banknál emiatt az idén már jóval kisebb érdeklődést tapasztalnak az árfolyamrögzítés iránt. A többi hitelintézetnél sem gondolják egyébként, hogy a következő két hétben, amíg még jelentkezni lehet a rendszerbe, megugrik majd az érdeklődők száma. Az FHB-nál például úgy gondolják, akinek fontos volt, hogy éreződjön a család költségvetésén ez a könnyítés, már tavaly igényelte a kedvezményt.

Az árfolyamgáttal egyébként racionálisan számolva rosszul nem nagyon lehet járni. A konstrukcióba belépő ügyfelek a svájci frank hitelük egy részét cserélik le forinthitelre azáltal, hogy a törlesztőrészletük egy része az úgynevezett gyűjtőszámlára kerül. A részletnek ebből a szeletéből a kamatot eleve elengedik, már ezzel is sokat nyerhet az ügyfél. Az árfolyamgátba eddig belépett kliensek január végéig 6 milliárd forintnyi kamat megfizetése alól mentesültek, vagyis fejenként átlagosan több mint 52 ezer forintot spóroltak. A gyűjtőszámlára került tőketartozás eközben a három havi buborral kamatozik a következő években, amelynek mértéke jelenleg 5,17 százalékos. Egy átlagos svájci frank alapú lakáshitel kamata viszont januárban a jegybank adatai szerint 6,36 százalékos volt, így konstrukcióba belépők gyakorlatilag egy alacsonyabb kamatozású forinthitelre válthatják át apránként a devizahitelük egy részét.

Folyik az ötletelés

Az árfolyamgát kibővítésére tett javaslatot nemrég a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az indítvány szerint minden belépő adósnak 60 hónapig járna az árfolyamgát, és egy adós többször is kérhetné, ha meglévő gyűjtőszámla-hitelét már visszafizette. A felügyelet szerint hátrányos helyzetbe kerülnek azok, akik a határidő végefelé igénylik csak a rögzített árfolyamon történő törlesztést, ők ugyanis csak 50 hónapig kaphatják a kedvezményt.

A devizahiteleseket mentő csomagok finomhangolására Varga Mihály frissen kinevezett nemzetgazdasági miniszter is szükség lehet, új csomagokra viszont már nem. A miniszter azt az elképzelést is cáfolta a héten, hogy a jegybanki devizatartalékból mentenék meg az adósokat.



A devizahiteleseket mentő csomagok finomhangolására Varga Mihály frissen kinevezett nemzetgazdasági miniszter is szükség lehet, új csomagokra viszont már nem. A miniszter azt az elképzelést is cáfolta a héten, hogy a jegybanki devizatartalékból mentenék meg az adósokat. Árfolyamgátba jelentkezők (a jogosultak arányában, százalék)

2012. márciusig

Axa 57

Budapest Bank 30

CIB 28

K&H 38*

OTP 31

Raiffeisen 60

MKB** 8000 fő

UniCredit** 4900 fő

*A jogosult hitelállomány arányában

** Nem közölték az arányokat, csak az igénylők számát

Forrás: VG-gyűjtés-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.