Itthon maradnak az állampapírok
A csökkenés így is tetemes az év eleji és tavaly év végi csúcsokhoz képest, amikor még bőven 5 ezer milliárd forint fölötti forintos állampapírt birtokoltak a külföldiek. Az állomány csökkenésében fontos szerepet játszottak a lejáratok is, amelyeket a jelek szerint nem újítottak meg a nemzetközi alapok. „Ebben az indexátsúlyozások is szerepet játszhatnak, egyes államoknak, például Nigériának a súlya nőtt a feltörekvő piaci alapokban, emiatt a többi államé, így Magyarországé is lecsökkent” – magyarázta lapunknak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.
Azt is rebesgetik a piacon emellett, hogy az egyik nagy külföldi befektető, a PIMCO is épített le magyar állampapír-portfóliójából. Ezt ugyan nem erősítették meg, Andrew Balls, a PIMCO vezérigazgatója viszont március közepén egy Bécsben megrendezett konferencián kifejtette: Magyarország kötvénypiaca a magas hozamok ellenére sem olyan vonzó, mint például Brazíliáé, nálunk ugyanis a kockázatok nagyobbak. A hozamok sem olyan magasak egyébként már, mint néhány hónappal ezelőtt, Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint ez is csökkenti a magyar állampapírok vonzerejét a külföldi befektetők körében. Azt viszont, hogy a nemzetközi intézmények vásárlási kedve valamelyest visszaesett, mégsem lehet érezni a magyar állampapírpiacon, a hazai piac ugyanis felszívja a kieső mennyiséget.
Szalma Csaba szerint a bankszektor vásárolja most a kötvényeket. A hitelintézetek korábban a kéthetes jegybanki kötvényeket kedvelték a legjobban, ezek kamata viszont a folyamatos kamatvágások hatására egyre alacsonyabb lett. Az alapkamat jelenleg már csak 5 százalékos, a hosszú hozamok ezzel szemben még mindig 6-6,25 százalékon állnak. Mivel a bankokba még mindig áramlanak be a betétek a forrásoldalon, hitelezni viszont főleg a kereslet hiánya miatt a pénzügyi intézmények nem tudnak, így kénytelenek állampapírokat vásárolni.
A másik nagy felvevőpiaca az állampapíroknak a lakosság. A háztartások a csökkenő kamatok ellenére is intenzíven vásárolják ezeket az értékpapírokat, az egyes számú kedvencüknek számító, egyéves lejáratú Kamatozó Kincstárjegyből a múlt héten is 21,2 milliárd forintnyit jegyeztek le. Közvetett formában is kelendő az állampapír, a kötvényalapokba is öntik a pénzt a kisbefektetők. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint januárban és februárban csaknem 70 milliárd forintnyi friss megtakarítás került a kötvényalapokba, és a beáramlás valószínűleg azóta is töretlen.
A legnagyobb hazai kötvényalap, az OTP Optima vagyona például tegnap átlépte a 200 milliárd forintos lélektani határt. Ebben az alapban az év elején még csak 116 milliárd forint volt, 200 milliárd forint fölött pedig utoljára 2006 nyarán volt a vagyona. A szakemberek szerint egyébként azért is vásárolják olyan lelkesen a kisbefektetők a kötvényalapok befektetési jegyeit, mert azok visszatekintő hozamai rendkívül vonzóak a betéti kamatokhoz képest. A közeljövőben egyébként ugyanezek az alapok nem valószínű, hogy hasonló teljesítményre lesznek képesek, mint tavaly.
Megváltozott a kötvénypiac
Soha nem látott folyamatok játszódtak le a kötvénypiacokon a válság mögöttünk lévő öt éve alatt – derül ki a Pioneer Investments elemzéséből. Jelentősen visszaszorultak a teljesen biztonságosnak vélt papírok, a korábban a legjobb hitelbesorolást élvező fejlett államok közül ugyanis többeket elért a leminősítési hullám. A romló hitelbesorolásnak köszönhetően a fejlett kibocsátók körében is megjelentek a korábban szinte ismeretlen BBB vagy annál is rosszabb minősítésű kötvények.A fejlődő piacokon eközben ellentétes irányú változást láthattunk: az amúgy is alacsonyabb szintről induló államadósság, a kedvezőbb költségvetési pozíció és a jobb növekedési kilátások miatt a fejlődő országok megítélése sokat javult. Így fordulhat elő, hogy ma ott tartunk, hogy az európai periférián magasabbak lehetnek a CDS-ek, mint számos feltörekvőnek nevezett piacon.
A fejlődő piacokon eközben ellentétes irányú változást láthattunk: az amúgy is alacsonyabb szintről induló államadósság, a kedvezőbb költségvetési pozíció és a jobb növekedési kilátások miatt a fejlődő országok megítélése sokat javult. Így fordulhat elő, hogy ma ott tartunk, hogy az európai periférián magasabbak lehetnek a CDS-ek, mint számos feltörekvőnek nevezett piacon.-->
