Ezután nehezebb lesz csalni

Számos ponton módosítja a biztosítókra vonatkozó jogszabályokat az az indítvány, amelyet a hétvégén nyújtott be az Országgyűlés elé Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az egyik előírás értelmében például a jövőben – a befektetési alapokhoz hasonlóan – a unit linked eszközalapok forgalmazását is fel lehet majd függeszteni, ha az alapokban lévő eszközök illikviddé válnak.

(A befektetési alapoknál hasonló intézkedésre 2008 novemberében került sor az ingatlanalapok esetében, amikor a fokozott tőkekivonás miatt több alapnál elfogytak a likvid pénzeszközök, az ingatlanportfóliót pedig nem lehetett gyorsan értékesíteni, hogy kifizethessék az ügyfeleket.) A felfüggesztés legfeljebb egy évig tarthat, ám indokolt esetben még egy évvel meghosszabbítható. Azok az ügyfelek, akiknek a felfüggesztés idején jár le a biztosításuk, vagy vissza kívánják vásárolni a biztosításukat, csak a felfüggesztést követően juthatnak hozzá az eszközalapban lévő pénzükhöz a felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon.

Korábban csak azoknak fizet a biztosító, akik haláleseti szolgáltatásra jogosultak, velük a felfüggesztés előtti árfolyamon kell elszámolni. Ha a felfüggesztés után magasabb árfolyamon indul újra az alap forgalmazása, és az ügyfél nagyobb összegre jogosult, a biztosítónak a különbözetet utólag ki kell fizetnie.

Bekerült a módosítók közé egy olyan javaslat is, amely engedélyezné a biztosítók számára, hogy adatokat kérjenek egymástól a visszaélések kiküszöbölése érdekében. A biztosítók kezét e tekintetben korábban megkötötte a törvény, nem tudhatták, hogy az ügyfelük másik társaságnál próbálkozott-e már biztosítási csalással vagy más gyanús ügylettel, ami piaci szakértők szerint megkönnyíthette a biztosítási csalások elkövetését. A casco-biztosítások esetében is megteremti a törvény az adatkezelés központosításának lehetőségét. A mostani lehetőséggel sem élhetnek persze teljesen szabadon a biztosítók, a versenytárstól kapott adatokat csak 90 napig kezelhetik, és a többi biztosító megkereséséről az ügyfelet is tájékoztatniuk kell.

A módosítók egy része az uniós jogszabályoknak, ezen belül a Szolvencia 2 előírásainak való megfelelést szolgálja, és főleg a biztosítók belső működését érintik. Ezek közé tartozik a biztosítók kiszervezési tevékenységének liberalizálása, amelynek értelmében a jövőben a biztosítók a kockázatvállaláson és a viszontbiztosításon kívül minden tevékenységüket kiszervezhetik majd. A kiszervezés bizonyos esetekben többlettőke-követelménnyel is járhat. Szintén a Szolvencia 2 miatt változnak a biztosítók irányítási rendszerére vonatkozó szabályok legalábbis azoknál a biztosítóknál, amelyek éves díjbevétele eléri az 5 millió eurót, vagy biztosítástechnikai tartalékuk meghaladja a 25 millió eurót. Ezeknél két új vezetőt is ki kell nevezni: egy vezető kockázatkezelőt és egy megfelelőségi vezetőt, akinek fő feladata a jogszabályoknak való megfelelés biztosítása.

A korábban főleg pénzügyminiszteri rendeletekben szabályozott hatósági vizsgák bekerülnek a PSZÁF-ról szóló törvénybe. Változást jelent az is, hogy a szabályok pedig minden szektorra, tehát a biztosításra és a pénzpiacra egységesen vonatkoznak majd.

A törvényjavaslatból kiderül: a vizsgáztatás moduláris rendszerű lesz, a részleteket minisztériumi rendeletekben, illetve felügyeleti rendeletekben fogják majd szabályozni.

A korábban főleg pénzügyminiszteri rendeletekben szabályozott hatósági vizsgák bekerülnek a PSZÁF-ról szóló törvénybe. Változást jelent az is, hogy a szabályok pedig minden szektorra, tehát a biztosításra és a pénzpiacra egységesen vonatkoznak majd.

A törvényjavaslatból kiderül: a vizsgáztatás moduláris rendszerű lesz, a részleteket minisztériumi rendeletekben, illetve felügyeleti rendeletekben fogják majd szabályozni. -->