A jegybank az áprilisig tartó egy év alatt összesen 225 bázisponttal, 4,75 százalékra mérsékelte az irányadó ráta mértékét – azóta pedig újabb 25 bázisponttal, 4,50 százalékra –, ám az egyes hitelfajták között nagy az eltérés abban, hogy mennyire követték le ezt a változást. A lakossági folyószámlahiteleknél például nemhogy csökkent volna, hanem 90 bázisponttal emelkedett is a jegybank által kalkulált átlagos kamat, így 2013 negyedik hónapjában 26,25 százalékot ért el.
A többi hiteltípusnál viszont kivétel nélkül látható mérséklődés következett be. A lakossági oldalon leginkább az ingatlanfedezetes forinthiteleknél estek le a kamatok: a lakáscélú hitelek átlagos kamatlába például 8,64 százalékot tett ki áprilisban, amely 2,14 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is hasonló a helyzet: ott 3,12 százalékponttal, 11,52 százalékras mérséklődött az átlagos kamat. A fogyasztási hiteleknél viszont jellemzően egy százalékponton belül maradt az éves elmozdulás a háztartásoknál: a személyi hiteleknél például csak 34 bázispontos mérséklődést mutatott ki az MNB – így az átlagkamat 26,94 százalékon állt április végén –, a gépjárműhiteleknél pedig 82 bázisponttal mérséklődött az átlagár.
A vállalati hiteleknél viszont – nem meglepő módon – sokkal direktebb módon jelentkezik a csökkenő kamatkörnyezet jótékony hatása. A válllalati forint folyószámlahitelek átlagos kamatlába 2013 áprilisára 193 bázisponttal, 7,57 százalékra mérséklődött, míg az egyéb vállalkozói hiteleknél ennél is nagyobb, 2,53 százalékpontos volt a csökkenés.
Az árak csökkenése ellenére viszont a keresleti oldalon nem változott gyökeresen a helyzet a korábbiakhoz képest. A háztartásoknál – 2012 és 2013 első négy havi új kihelyezéseit vizsgálva – csak a folyószámlahiteleknél mutatkozott némi bővülés, ám ez sem feltétlenül a növekvő fogyasztási, beruházási hajlandósággal lehet összefüggésben. A lakás- és egyéb célú jelzáloghitelek adatait a kedvezményes végtörlesztés miatt nehéz a bázissal összehasonlítani, de így is látszik, hogy az eredmények nem fényesek: forint lakáshitelből idén az első négy hónap alatt 35,5 milliárd forint értékben vettek fel a háztartások, amely havi átlag nem egészen 9 milliárdos hitelfelvételt jelent. A fogyasztási hiteleknél sem sokkal jobb a helyzet, azokból összesen 52,4 milliárdnyit helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók.
A vállalkozásoknál ugyanakkor már biztatóbb a kép: bár a folyószámlahiteleknél 2013 első négy hónapjában csökkentek az új kihelyezések az előző év azonos időszakához képest, az egyé hiteleknél 4 százalékkal, 505,6 milliárd forintra nőtt. A növekvő vállalati hitelkeresletre engednek következtetni a Magyar Fejlesztési Bank MFB Periszkóp nevű jelentésének júniusban közölt adatai is, amelyek szerint az elmúlt fél évben is folytatódott, bár lelassult a forrásbevonást biztosan tervező vállalatok arányának emelkedése. 2013 tavaszán a megkérdezett cégek 27,7 százaléka biztosan, további 18,3 százaléka pedig várhatóan tervez forrásbevonást a következő 12 hónapban. A vállalati vélemények alapján a következő egy évre vonatkozólag a legnépszerűbb finanszírozási lehetőséget változatlanul a hitelek jelentik, a megkérdezettek 42,6 százaléka gondolkodott kölcsön felvételében, és nő a beruházást tervező vállalatok aránya is.
Lakáshitelek: aktív a Fundamenta
A Fundamenta-Lakáskassza Lakástakarékpénztár Zrt. az első négy hónap adatai alapján 30 százalékos piaci részesedést szerzett az újonnan folyósított forint lakáshiteleken belül – közölte a múlt hét végén tartott előadásában Gergely Károly elnök-vezérigazgató. Emlékeztetett arra: a lakástakarékpénztár az utóbbi időszakban nagyon komoly szerepet vállalt a lakáscélú kölcsönök folyósításában, hiszen tavaly a végtrölesztés hatását nem számítva is 44 milliárd forintot helyezett ki a 95 milliárdosra tehető piacon belül. A végtörlesztéshez kapcsolódó hitelekkel együtt tavaly 52 milliárd forintot helyeztek ki, míg az egész piac mérete 153 milliárd forint volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.