5 évig is tarthat a devizahitelesek mentése – Kötelező lenne az árfolyamgát
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzerdán, a kormányülésen lekerült a napirendről a bankok „puccsszerű” helyzet elé állítása, vagyis az a radikális megoldás, hogy a devizahitelszerződések felülvizsgálata nyomán a pénzintézeteknek egyoldalúan állják az árfolyamváltozás különbözetét, közel 1100 milliárdot – tájékoztatta a Népszabadságot a miniszterelnökhöz közeli forrás. Hozzátéve, 3-5 éves időszakban kell gondolkodni a devizahiteles „akciót” illetően.
A napirendről végül lekerült radikális megoldás törvényi hátterét tartalmazta – a lap szerint – a Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) 5 pontos jogi anyaga. A horvát precedens szerint az ügyfeleknek a felvételkor érvényes és fix árfolyamon kellene törleszteniük frankhitelük tőkeösszegét, a különbözetet pedig a bankoktól követelhetnék az ügyfelek, egyéni jogi eljárásban. Ez az érintett bankszektor számára ezermilliárdos nagyságrendben jelentene pluszterhet. De a KIM-anyag a fix törlesztőrészletek meghatározására, a futamidő meghosszabbítására, illetve a kamatszabályozásra is elkészítette a jogi részt, de az árfolyamrés-változatra is.
A kormányülés után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a távirati irodának nyilatkozott arról, hogy tárgyalásokat kezd a hazai devizahitelezésben érintett hitel- és pénzintézetekkel. A kormány szerint ugyanis „az időbeni és teherviselési szempontokat is figyelembe véve” ki kell vezetni a hazai hitelpiacról a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket. Másrészt olyan helyzet létrehozása a cél, amellyel a forinthitelt választók nem járhatnak rosszabbul, mint ha a hitelfelvételkor devizakölcsönt vettek volna fel. „A devizahitelekből fakadó helyzet olyan gazdasági és társadalmi kockázatot jelent, amellyel az ország hosszú távon nem tud együtt élni” – mondta Varga Mihály, de konkrétumokról nem beszélt.
A Népszabadság forrásai azt mondták, a kormány nevében Varga Mihály ma megbeszélést kezdeményez Patai Mihállyal, a bankszövetség elnökével, akit nyilván tájékoztat a kormányülésen megfogalmazott devizahiteles-megoldási javaslatokról, a jövő héten pedig tárgyalássorozat kezdődik, hogy megvitassák a konkrétumokat is.
A szektor egyik prominense a Népszabadságot úgy tájékoztatta, hogy „megbeszélések általában is zajlanak”.
A kormányülésen információik szerint a KIM előterjesztése mellett meghallgatták a nemzetgazdasági tárca által készített 7 pontos értékelést arról, hogy a devizahiteles-akció különböző verziói milyen kockázatokkal járnak, és milyen költségvonzattal. A Varga Mihály vezette NGM egy 4 pontos javaslatot is letett az asztalra: az első pont az árfolyamrés-megoldásról szól. A bankok számára kedvezőbb változat lenne, ha az árfolyamrés alkalmazásából származó bevételük visszafizetésénél a középárfolyamot kellene alkalmazni. Ez ugyanis nem a korábban kalkulált 80-100 milliárdos tételt jelentené, hanem csak 50 milliárd forintot.
A másik NGM-javaslat a legrosszabb adósok körére vonatkozna. A harmadik pont a magáncsőd intézményének a megvizsgálását vetette fel. A negyedik azt a lehetőséget vizsgálja, hogy minden devizahitelesnek kötelezően be kellene lépnie az árfolyamgátrendszerbe. (Ezt tavasszal Matolcsy György jegybankelnök már felvetette a kormánynak. Eszerint az adós a belépéstől számított 5 évig fix árfolyamon törleszt, a rendszerbe csak az léphet, akinek nincs 90 napot meghaladó tartozása a bank felé.)
