Bár az integrációig már csak szűk két hét van hátra, lapunk úgy tudja, a felügyeletnél hivatalosan még senki sem értesült arról, mi lesz a sorsa. A jogszabály szerint egyébként az alkalmazottakat csak a törvény kihirdetése után kell értesíteni arról, hogy megszűnik a munkaviszonyuk a PSZÁF-nál. A felügyeleti dolgozók többségét egyébként vélhetően tovább foglalkoztatja majd az MNB.
A törvény szerint az jegybanknak legalább kettő, de akár három alelnöke is lehet. A személyükre a miniszterelnök tesz javaslatot, és a köztársasági elnök nevezi ki őket. Ezt az jelentheti, hogy Balog Ádám és Gerhardt Ferenc mellé egy harmadik vezetőt is kinevezhetnek Matolcsy György jegybankelnök alá. Hivatalosan még nem jelentették be, hogy lesz-e új alelnök, de szakmai berkekben máris több jelöltet esélyesnek látnak a pozícióra. Felmerült állítólag Szász Károly neve is, aki jelenleg a PSZÁF elnöke, és az összeolvadás után állástalanná válhat.
Szóba került Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója is, aki ideális választás lehetne abból a szempontból, hogy banki, biztosítós és tőzsdei tapasztalata is van. Patait viszont eddig már korábban is sokszor emlegették a sajtóban lehetséges alelnökként, sőt elnökként is a jegybanknál, de ha meg is keresték ilyen felkéréssel, nem vállalta el a posztot.
Ami a pénzügyi cégek számára ennél lényegesebb kérdés lehet, hogy hogyan sikerül átvennie az összeolvadás után a jegybanknak a felügyeleti szerepeket. Az ehhez szükséges módosításokat az egyes pénzügyi intézményekről szóló különböző törvényekben csak augusztus 30-án nyújtotta be a Parlament elé Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, és az Országgyűlés ma szavaz majd a módosító indítványairól. Vannak, akik aggódnak, hogy ha nem lesz elég sima az átállás, problémák lehetnek a felügyelettel.
Elvileg egyébként a pénzügyi intézmények az összeolvadás után szorosabb felügyeletet kapnak majd, mint korábban. Az MNB elnöke a javaslat szerint például ugyanúgy rendeleteket hozhat majd, mint a PSZÁF elnöke tette, ezek a rendeletek viszont magasabb szinten – a kormányrendelettel egy szinten – helyezkednek majd el a jogszabályi hierarchiában. A jegybankelnöknek joga lesz például arra is, hogy ágazati szinten és átmeneti időre valamely tevékenység végzését korlátozza, feltételhez kösse, sőt megtiltsa, ha az adott tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából kockázatosnak tűnik. Akkor is be lehet tiltani egy terméket, ha feltételezhető, hogy számos ügyfél, hitelező érdeke sérül.
A pénz is az MNB-be megy
A felügyelt pénzügyi intézmények október 1-től már nem a PSZÁF-nak, hanem az MNB-nek fizetik meg az úgynevezett felügyeleti díjat. Ennek mértéke tavaly 9,1 milliárd forint volt, 7,6 százalékkal kevesebb a bázisnál.A legtöbb pénzt a pénzpiaci szereplők fizetik a felügyelő szervnek, a díj háromnegyedét ők állják. A tőkepiaci szereplők valamivel több mint 1 milliárd, a biztosítási piac pedig kicsit kevesebb mint 1 milliárd forintot fizetett ki ezen a címen tavaly. A pénztári szektor kicsivel több mint 300 millió forintnyi felügyeleti díjat fizetett tavaly.
A legtöbb pénzt a pénzpiaci szereplők fizetik a felügyelő szervnek, a díj háromnegyedét ők állják. A tőkepiaci szereplők valamivel több mint 1 milliárd, a biztosítási piac pedig kicsit kevesebb mint 1 milliárd forintot fizetett ki ezen a címen tavaly. A pénztári szektor kicsivel több mint 300 millió forintnyi felügyeleti díjat fizetett tavaly. -->
