Már a Bázel 4 ró új terheket a brit bankokra?

Bár a Bázel 3 előírásainak is csak 2019-re, azaz öt év múlva kell maradéktalanul megfelelniük a bankoknak, jól látható, hogy a pénzügyi szabályozó rendszer fejlődése nem áll meg ezzel a lépéssel. A KPMG máris „Bázel 4- nek” nevezi azt a most körvonalazódó  szabályrendszert, amely több ország Bázel 3-nál szigorúbb előírásaiból látszik kirajzolódni.
A pénzügyi válság számos bankot arra késztetett, hogy idő előtt megfeleljen a Bázel 3-as követelményeknek, sőt túl is teljesítse azokat, sok országot pedig arra sarkalt, hogy a Bázel 3-nál szigorúbb tőkekövetelményeket állítson bankjai elé. Ezen túlmenően, magánál a Bázeli Bizottságnál is olyan anyagok keletkeztek az elmúlt időszakban, amelyek már a Bázel 3 követelményeken túli célokkal foglalkoznak.

Giles Williams, a KPMG Pénzügyi Szolgáltatásokkal foglalkozó partnere szerint mindezek a jelenségek arra utalnak, hogy a szabályozó hatóságok biztonságra való törekvése miatt a szabályozási környezet változása nem zárul le a Bázel 3 követelményrendszer 2019-es teljesítésével. „A Bázel 4 már most körvonalazódik. Szó lesz benne a tőkekövetelmények megemeléséről, a tőkekövetelményeket meghatározó modellek egységesítéséről, valamint a valóságot jobban tükröző banki beszámolókról” – véli Giles Willams.

A szakértő szerint ezen elképzelések alapján az Egyesült Királyság 8 legnagyobb bankjának újabb 50 milliárd fontos tőketartalékot kellene képeznie a mellé a 260 milliárd mellé, amit a Bázel 3 alapján tartaniuk kell. Giles Williams szerint azonban ennek a pénznek az előteremtése a jelenlegi piaci helyzetben nem triviális, ha pedig nem áll rendelkezésre, akkor a tőkeáttétel csökkentése, azaz a hitelezés visszafogása marad az egyetlen eszköz a bankok kezében.

Ugyancsak kontraproduktív lehet a kockázatok súlyozásának egységesítése, és túlzott leegyszerűsítése. „Ez oda vezethet, hogy a bankok számára drágábbá válik a jelzáloghitelekhez hasonló, alacsony kockázatú eszközök tartása, ami értelemszerűen a nagyobb kockázatú eszközök felé tereli a pénzintézeteket” – véli Giles Williams.

„A valóban körvonalazódni látszó szigorítások negatív hatásait talán tompítja az a körülmény, hogy ezek egy része éppen a bankok legutóbbi időkben tapasztalható és várható viselkedéséből vezethetők le – hívja fel a figyelmet Simonyi Tamás a KPMG M&A igazgatója. Amióta az Európai Unió pénzügyminiszterei egyértelművé tették, hogy a jövőbeli bankcsődök finanszírozásába bevonják a nagybetétesek pénzét is, tudni lehet, hogy a bankok a jövőben nagyobb figyelmet szentelnek a biztonságos működésnek, hiszen a betétgyűjtés során felértékelődik és versenytényezővé válik ez a szempont. „Akármilyen is lesz a Bázel 4, ha lesz, biztos vagyok benne, hogy sokkal jobb állapotban találja majd a bankrendszert, mint ami a Bázel 3 keretrendszer betartásából következik, így a felkészülés is kisebb terhet ró majd a felelősen gazdálkodó pénzintézetekre – véli Simonyi Tamás.