Adótervezés legálisan

– Jelenleg mennyire használnak a magyarországi kkv-k adóoptimalizálási technikákat?

– Sokkal kevésbé, mint amennyire lehetőségük lenne rá. A multinacionális vállalatoknál a napi gyakorlat része, hogy nemzetközi ügyleteik megszervezésénél az adózási szempontokat is figyelembe veszik. Általános gyakorlat például, hogy a távol-keleti importot olyan helyi, hongkongi vagy szingapúri beszerzési központokon keresztül bonyolítják, melyek a helyismeret adta előnyök mellett adózási szempontból is számos előnyt tudnak biztosítani. Másik példa a vagyoni értékű jogokhoz, szellemi termékekhez kapcsolódó adótervezés, ahol jogdíjakra vonatkozó 5 százalékos adókulccsal egyébként Magyarország is vonzó adótervezési helyszín külföldi vállalkozások számára.

– Milyen ma a megítélése Magyarországon az ilyen típusú adótervezésnek?

– Ez attól függ, hogy kit kérdezünk. Azt viszont fontos leszögezni, hogy amíg egy adótervezési megoldás a mindenkori jogszabályok adta keretrendszeren belül marad, addig azt nem lehet kifogásolni. Ezeket a megoldásokat a nemzetközi nagyvállalatok ma is alkalmazzák, az illetékes hatóságok tudtával és előzetes jóváhagyásával. Biztos van példa arra is, amikor egy külföldi céget nem jogszerűen használnak, de ez semmiben nem különbözik attól, mintha valaki egy magyar céget használna számlagyárként.

– A svájci bankszámlákkal kapcsolatos információcsere-egyezmény hogyan érinti az ilyen megoldásokat?

– A jogszerű adótervezési megoldásokat ez a kérdés valójában nem érinti, hiszen nem az információk titkossága révén biztosított az adózási előnyt. Érdekességképpen ugyanakkor felhívnám a figyelmet egy problémára, amit nem szoktak megemlíteni a kölcsönös és általános információcserével kapcsolatban: számos olyan ország van, amelynek fejlett demokráciák nem szívesen adnak ki banki információkat, mert senki nem tudja, hogy azt ki és milyen célra fogja majd felhasználni. Ebből viszont az is következik, hogy amíg egyetlen olyan ország van, amelyik nem vesz részt az általános információcserében, addig sajnos mindig marad egy rés a pajzson.

– Mennyibe kerül egy nemzetközi adótervezési megoldás, és mennyit lehet vele nyerni?

– Ez mindig az adott adótervezési megoldástól, illetve a tevékenység jellegétől és nagyságrendjétől függ. A legegyszerűbb külföldi társaságok éves működtetése nem kerül többe néhány ezer eurónál. Ugyanakkor az egyes megoldások költségszintjében jelentős különbségek vannak.

– Melyik a leggyakrabban használt adótervezési megoldás?

– Ez is a tevékenységtől és az elérni kívánt céloktól függ. Egy Európai Unión kívüli kereskedelmi ügylet esetében működhet a korábban említett hongkongi megoldás, ugyanakkor az Unión belüli ügyleteket az uniós áfa szabályok miatt már célszerűbb EU-n belüli cégekkel lebonyolítani. Más megoldásokra lehet szükség, ha valaki a nemzetközi befektetési tevékenységét szeretné strukturálni, ugyanis számos ország adóztatja a helyi vállalkozások által külföldire fizetett osztalékot, azonban ezt az adólevonást megfelelő holding cégek közbeiktatásával csökkenteni lehet. Nem véletlen, hogy számos észak-amerikai érdekeltségű társaság holland vagy luxemburgi cégeken keresztül fektet be európai vállalkozásokba. Megint más megoldások alkalmazhatóak, ha valaki a birtokában lévő vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket, mint például szoftverjog, könyvjog, filmjog, védjegy, vagy know-how szeretné külföldön hasznosítani.