A BTel arra számít, hogy ennek köszönhetően a következő években dinamikus növekedésnek indulhat a cég, az idén például ár 10 milliárd forint fölötti nettó árbevételt várnak, holott tavaly az első kilenc hónapban még csak 2,9 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le. A BTel következő hároméves tervei is ambiciózusak. Úgy tervezik, 2017-re 15 milliárd forint fölé emelkedik az árbevétel, az üzemi eredmény (EBITDA) 5,83 milliárd forintra nő, a nettó eredmény megközelítheti a 3,7 milliárd forintot.
A növekedés másik lába a nemzetközi terjeszkedés lehet. „A szolgáltatást Európa-szerte levédettük szabadalommal” – magyarázta Takács. Az idei első negyedéves tervek között van egy-egy leányvállalat elindítása Ausztriában, Németországban és Szlovákiában, az év hátralévő részében pedig további három országban alapítanának még cégeket. Más európai országokban franchise-jogok értékesítésével terjesztenék a szolgáltatást.
Takács arra számít, hogy az XPrime előfizetők esetében az árbevételük 20 százaléka származhat majd a jövőben az előfizetési díjakból, a bevétel 80 százalékát a hirdetések adják majd. Az elnök-vezérigazgató szerint nem lesz nehéz lenullázni a díjakat, naponta néhány percnyi reklámnézés elegendő lesz ehhez, arra azonban egyelőre nem lesz mód, hogy az ügyfelek pénzt is kereshessenek a reklámok nézegetésével. Takács szerint attól sem kell tartani, hogy nem lesz elég hirdetés a rendszerben ahhoz, hogy az előfizetők számottevő díjengedményt érjenek el, azt ígéri, már februártól nullázhatóak lesznek a számlák.
A stratégiában két tényező miatt is bíznak, az egyik az, hogy a megtakarítási lehetőség várhatóan az ügyfelek legalább 50-60 százalékát megmozgatja majd, a másik az online reklámpiac utóbbi években tapasztalt dinamikus fejlődése. 2011-ben az online reklámköltések volumene 28,5 milliárd forint volt, a tavalyi költéseket viszont már 40 milliárd forintra taksálják, 2015-re pedig az 50 milliárd forintot is megközelítheti a költések mennyisége.
Lapunk kérdésére, hogy miért a tőkepiacon, és miért nem a jegybank növekedési hitelprogramjából finanszírozzák a növekedést, Takács Krisztián azt válaszolta: a tőkepiacon gyorsabban lehet tőkét bevonni, emellett viszont az olcsó növekedési hitelben is gondolkoznak.
Lapunk kérdésére, hogy miért a tőkepiacon, és miért nem a jegybank növekedési hitelprogramjából finanszírozzák a növekedést, Takács Krisztián azt válaszolta: a tőkepiacon gyorsabban lehet tőkét bevonni, emellett viszont az olcsó növekedési hitelben is gondolkoznak. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.