Alapokba ment a pénz

Több mint 1500 milliárd forintot fektetett tavaly a lakosság értékpapírokba a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Ennek eredményeként az év végére a háztartások értékpapír-állománya az újabb történelmi rekordnak számító 6141,8 milliárd forintra hízott. Az állomány először novemberben lépte át a 6 ezer milliárd forintos lélektani határt, ez volt egyébként az a hónap, amikor először tartottak a kisbefektetők több pénzt értékpapírokban, mint forint betétekben.

A legvonzóbb termékek egész évben az állampapírok és a befektetési alapok voltak. Előbbiekbe a lakosság tavaly 742,4 milliárd forint friss pénzt fektetett, ennek köszönhetően a háztartások állománya az év végére újabb történelmi csúcsra érve megközelítette a 2 ezer milliárd forintot. A kibocsátott állampapírokból a háztartások részesedése az év végén meghaladta a 10 százalékot, erre utoljára 2004 végén volt példa.

Az, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban finanszírozza az államadósságot, a stabilitás szempontjából fontos, ugyanakkor problémát jelenthet, hogy a kisbefektetők alapvetően a rövid lejáratú értékpapírokat keresik. A jegybank adatai szerint – bár a hosszabb lejáratú állampapír-állomány is növekszik a háztartásoknál – a lakosság az államadósság finanszírozására félretett megtakarításának csaknem kétharmadát egyéves vagy annál rövidebb értékpapírban tartja.

Az állampapíroknál is népszerűbbek voltak tavaly a befektetési alapok a lakosság körében. A háztartások 931 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek befektetési jegyekbe, aminek köszönhetően az év végén már 3205,9 milliárd forintjuk volt ilyen eszközökben, ez szintén historikus rekord.

Hogy mennyire kedveli a magyar lakosság a befektetési alapokat, az is mutatja, hogy a teljes megtakarításainak arányában az alapoké bőven meghaladja már a 10 százalékot, ami világszerte a legmagasabbak között van. A magyar lakosság a mérsékelt kockázatú konstrukciókat kedveli, a legtöbb pénzt pénzpiaci és kötvényalapokban tartja, emellett az ingatlan- és a származtatott alapok is kedveltek. Utóbbi kategóriába tartoznak egyébként nagyrészt az elmúlt egy-két év slágertermékeinek számító abszolút hozamú konstrukciók is.

Bár a fejlett részvénypiacok világszerte jól teljesítettek, a Budapesti Értéktőzsde nagypapírjai közül csak a Richter remekelt tavaly, az OTP, a Mol és a Magyar Telekom árfolyama esett. A lakosság így 2013-ban összesen 12 milliárd forintot bukott a tőzsdén.

Ez, valamint az Egis felvásárlása és tőzsdei kivezetése is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a lakosság az év egészében több részvényt adott el, mint amennyit vásárolt. 2013 végén a kisbefektetőknél mindössze 296,8 milliárd forintnyi részvény volt, ami 2009 közepe óta a legalacsonyabb volumen. Az eladási hullám különösen a bankpapírokat érintette, miközben a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott részvényekből nettó értelemben véve tavaly csaknem 12 milliárd forintnyit vásároltak a kisbefektetők, bankpapírokból több mint 20 milliárdnyit értékesítettek.

A múlt héten egyébként kicsit meg is csappant a kereslet a lakosság kedvencének számító Kamatozó Kincstárjegy iránt. Az egyéves állampapírból 12,8 milliárd forintnyit jegyeztek csak a kisbefektetők, ami ugyan nem kevés, de elmaradt a megelőző hetekben tapasztalt 20 milliárd forint fölötti volumenektől. A Kamatozó Kincstárjegyek kamata a múlt héten még 3,5 százalékos volt, de ezen a héten már 3,75 százalékos bónusszal lehet jegyezni az értékpapírt.

A múlt héten egyébként kicsit meg is csappant a kereslet a lakosság kedvencének számító Kamatozó Kincstárjegy iránt. Az egyéves állampapírból 12,8 milliárd forintnyit jegyeztek csak a kisbefektetők, ami ugyan nem kevés, de elmaradt a megelőző hetekben tapasztalt 20 milliárd forint fölötti volumenektől. A Kamatozó Kincstárjegyek kamata a múlt héten még 3,5 százalékos volt, de ezen a héten már 3,75 százalékos bónusszal lehet jegyezni az értékpapírt. -->