Bekeményített a jegybank

Újabb intézkedést tervez a jegybank annak érdekében, hogy csökkenthesse a mintegy 34 milliárd eurós devizatartalékot. Ennek érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) története során először élt azzal a mandátummal, hogy a kormányrendeletekkel azonos súlyú rendeletben szigorítja a hitelintézetek devizafinanszírozás megfelelési mutatóját (DMM). Ez a mutató a bankok hosszú lejáratú devizaforrásainak és finanszírozott devizaeszközeinek, valamint függő devizakötelezettségeinek a hányadosa, és jelenleg minimum 65 százalékon kell állnia a bankok esetében.

A jegybank azt írná elő, hogy a hazai hitelintézetek az arányt július 1-jére 75 százalékosra növeljék, majd félévente újabb 5 százalékponttal emeljék meg, így 2017 elejére 100 százalékban hosszú távú devizaforrásból finanszírozhatná a bankszektor a hosszú lejáratú hiteleket. Újdonság a korábbiakhoz képest, hogy a rendelet hatálya alá bevonják a hitelintézeti fióktelepeket is, korábban ugyanis ez a követelmény csak a részvénytársasági formában működő bankokra vonatkozott

„Az intézkedés célja a bankrendszer lejárati összhangjának javítása” – mondta Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója. A bankrendszerre ugyanis jellemző, hogy a hosszú távú devizahiteleket rövid lejáratú forrásokból finanszírozza. Ez a jegybankra is kötelezettséget ró, magasabb szinten kell tartani a devizatartalékot, ami az országnak pénzbe kerül.

A hazai bankrendszernek a 65 százalékos DMM-limitet 2012 júliusa óta kellett teljesíteni, a bankok ennek az előírásnak meg is felelnek, jelenleg átlagosan 71 százalékban tartanak hosszú devizaforrásokat az eszközökkel finanszírozására. Július 1-je után is a hitelintézetek többsége, 26-ból 23 bank teljesíti majd az előírásokat, a többieknek is várhatóan csak mintegy 7 milliárd forintnyi rövid lejáratú forrást kell egyelőre hosszúra cserélniük. A bankok azt is választhatnák, hogy leépítik a devizahitel-állományt, ezt azonban Nagy Márton szerint nem valószínű, hogy meg tudják tenni.

A hitelintézeti fióktelepek számára rövid távon komolyabb kihívást jelenthet az előírásoknak való megfelelés, nekik mintegy 95 milliárd forintnyi hosszú lejáratú forrásra lehet szükségük. 2016 végéig a bankoknak körülbelül 939 milliárd, a fióktelepeknek 170 milliárd forintnyi devizaforrást kell hosszabbra cserélniük. Az intézkedések nyomán a jegybank az idén év végéig mintegy 300 millió, jövő év végéig 1,5 milliárd, 2016 végéig pedig 4 milliárd euróval csökkentheti a devizatartalékot. Az, hogy a bankoknak a jellemzően olcsóbb rövid távú forrást drágább hosszabb távúra kell cserélni, a meglévő devizahitelek kamataira is hathat. Nagy Márton azonban azt mondta: mivel a devizahitelek zömét anyabanki forrásból finanszírozzák, bankcsoport szinten ugyanannyi profit maradhat a hitelintézeteknél.

Vegyes hatások

A következményei a programnak nem annyira vidámak – mondja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A szakember szerint, ha megdrágul a forrásszerzés, az nemcsak a szektor profitabilitását csökkenti, de visszafoghatja a bankok hitelezési aktivitását is. Az anyabanki források meghosszabbítása egyáltalán nem olyan egyszerű folyamat, az anyabankoknak is meg kell szerezniük ugyanis valahonnan ezeket a drágább forrásokat. A pozitív következmények, vagyis a külső adósság leépítése pedig lassú folyamat lesz.