Százezres tételek járnak vissza

Kemény csomagot kapnak a bankok a kormánytól. Az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések miatti összeg is visszajár a devizahiteleseknek. A már megszűnt szerződések esetében azok követelhetnek a bankoktól pénzt vissza, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg a hitelük, a még élő szerződések esetében pedig az 5 évnél régebbi követelések is jogosak a kormány szerint. A pénz visszajár minden devizaalapú lakossági kölcsönszerződés esetében, sőt a pénzügyi lízingre is kiterjed majd, az elszámolásra pedig ősszel kerülhet sor.

A mentőcsomag milliókat érinthet. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az első negyedév végén 706 ezer deviza hitelszerződés volt Magyarországon, ebben benne vannak a személyi hitelek és a gépjárműhitelek is. 2011 első negyedévében azonban még több mint 1,1 millió szerződés volt, 2009 közepén pedig az 1,5 milliót is meghaladhatta a szerződések száma. Az érintett állomány is hatalmas, öt évvel ezelőtt körülbelül 5 ezer milliárd forintnyi devizahitele volt a háztartásoknak.

Az árfolyamrésnél a bankok többsége 4 százalék körüli marzsot használt, ez az 5 ezer milliárd forintos állománnyal számolva azt jelenti, hogy a devizaadósoknak a folyósításkor felszámított 2 százalék körüli felár a középárfolyamhoz képest visszajár, ami legalább 100 milliárd forintos teher a bankszektornak. A törlesztések után is jár vissza pénz, kezdetben a bankok itt is felszámítottak hasonló árfolyamrést, 2010 végétől viszont középárfolyamon fizetnek az adósok.

Az egyoldalú kamatemelések törvénytelenné tétele miatt még ennél több pénz járhat vissza. A jegybank adatai szerint a svájci frank alapú lakás- és szabad felhasználású hitelek kamatai 2005 végén voltak a mélyponton, akkor a lakáshitelek átlagkamata 3,55, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké 4,59 százalékon állt, a gépjármű- és a személyi hitelek is akkor voltak a legolcsóbbak. Az azóta bekövetkezett kamatemelések egy részét viszont lehet, hogy meg tudják indokolni a bankok, a svájci jegybank ugyanis 2005 végén emelni kezdtek az akkor 0,75 százalék körüli alapkamatot, és 2008 őszén a válságba már 2,75 százalékos alapkamattal mentek a svájciak. Az euróval hasonló volt a helyzet, az Európai Központi Bank is emelte a kamatait, csak 2008 őszén kezdte meg azok csökkentését.

A svájci frank jelzáloghitelek esetében azonban nagyjából 1,3-1,5 százalékpontnyi, az euró lakáshiteleknél pedig 0,7 százalékpontnyi kamatemelés azóta következett be, hogy a jegybankok már nem emelték, sőt csökkentették a kamataikat. A svájci frank alapú személyi hiteleknél ennél nagyobb, 2 százalékpontos kamatemelés történt 2008 nyara óta, a gépjárműhiteleknél viszont csökkentek a kamatot az utóbbi években. Mindenesetre ha a válság óta történt kamatemelésekből származó bevételeket mind vissza kell fizetniük a bankoknak az elmúlt öt évben érvényes szerződésekre, az lapunk számításai szerint további 400-500 milliárd forintnyi kiadást is jelenthet, vagyis a teljes csomag értéke bőven meghaladhatja a végtörlesztés 370 milliárdos egyenlegét.

Számukra csak az árfolyamrés lapunk számításai szerint adósonként további legalább 180-200 ezer forint extra kedvezményt jelentene, a kamatemelések miatt szintén visszakaphatnának további 350-400 ezer forintot.

Számukra csak az árfolyamrés lapunk számításai szerint adósonként további legalább 180-200 ezer forint extra kedvezményt jelentene, a kamatemelések miatt szintén visszakaphatnának további 350-400 ezer forintot.-->