Tavaly összesen 2066 olyan kár keletkezett az utakon, amelyeknél a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által kezelt úgynevezett Kártalanítási Számla (KSZ) terhére kellett kártérítést fizetni – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
Ez pontosan 80-nal több káresemény, mint amennyi egy évvel korábban történt. Mivel a KSZ-nek a korábbi években keletkezett károkért is helyt kellett állnia akkor, ha a kárrendezés elhúzódik, így tavaly összesen 2747 ügyben fizethetett kártérítést csaknem 600 millió forint értékben. Emellett függőkár-tartalékot is képzett több mint 1,8 milliárd forint értékben a várható jövőbeni kártérítésekre.
A KSZ tartalékai valamelyest csökkentek 2012 óta. A bruttó és a nettó tartalék 17,5 milliárd forint volt, ebből a járadéktartalék 8,9 milliárd, a függőkár-tartalék nem egészen 7 milliárd, a felmerült, de még be nem jelentett károkra képzett tartalék pedig 1,65 milliárd forintot tett ki.
A KSZ akkor fizet a vétlen autósoknak, ha a kárt okozó gépjármű üzemben tartójának nem volt érvényes felelősségbiztosítása, illetve bizonyos esetekben olyankor is helyt áll, ha a károkozó ismeretlen, például elhajtott a baleset helyszínéről. Ilyen esetben viszont a Mabisz csak akkor fizet a vétlen autósnak a gépjárműben okozott károkért is, ha súlyos személyi sérülés vagy haláleset történt a balesetnél. Előfordulhat az is, hogy a kárt okozó autós biztosító vitatja, az ő kötelessége-e a kártérítés, a KSZ ilyenkor is fizet a vétlen félnek.
A KSZ-nek a legtöbb esetben tavaly olyankor kellett a tartalékaihoz nyúlnia, amikor az autónak nem volt érvényes biztosítása. A Mabisz 1697 káreseménynél fizetett kártérítést összesen csaknem 408 millió forint értékben, a függőkár-tartalék pedig megközelíti az egymilliárd forintot. A káresetek száma jelentősen nőtt 2012-höz képest, akkor ugyanis alig 1500 esetben okoztak kárt érvényes kötelezővel nem rendelkező autósok. Az ismeretlen autósok által okozott károk száma tavaly 369 volt, ezekre nem egészen 300 ezer forintot fizetett ki eddig a KSZ, a tételes függőkár-tartalék viszont meghaladja a 386 millió forintot.
Bár tavaly nőtt a fedezetlen károk száma, az MNB statisztikáiból azért kiderül, az utóbbi néhány évben javult az autósok fegyelme, jelentősen csökkent ugyanis a biztosítás nélkül okozott károk száma, és még ennél is nagyobb mértékben mérséklődött az ismeretlen autósok által okozott baleseteké.
A biztosítási fedezet nélkül okozott károk száma az előző évtizedben általában minden évben meghaladta a 2 ezret, a csúcson 2005-ben volt, amikor megközelítette a 2700-at. Az ismeretlen autósok által okozott károk száma is jellemzően 800-1000 darab között alakult 2010 előtt. A kifizetett kártérítési összegek csökkentek, korábban nem ritkán egymilliárd forint fölötti összeget is ki kellett fizetnie a Mabisznak évente a károkra.
A balesetek személyi sérültjeinek fizetendő járadékok összege nem mérséklődött. 2013-ban ez a tétel 468 millió forintot tett ki. Eddig csak két esztendőben fordult elő, hogy ennél többet kellett a kártanítási számlából járadékokra költeni, a rekord 2011-ben volt, akkor csaknem 560 millió forintba került ez az alapnak.
Lassan haladó ügyek
Tavaly év végén összesen 4543 lezáratlan ügy volt, amely a KSZ-re tartozott, ezek közül két tucatnyi már több mint másfél évtizede húzódik – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Ezek kivétel nélkül mind olyan ügyek, amikor a károkozónak nem volt érvényes biztosítása.A le nem zárt ügyekben a Mabisz csaknem 2 milliárd forintnyi kártérítést fizetett ki, az ezekre elkülönített tételes függőkár-tartalék 8,25 milliárd forintot tett ki, míg a járadékokra csaknem 250 millió forintnyi tartalékot képeztek.
A le nem zárt ügyekben a Mabisz csaknem 2 milliárd forintnyi kártérítést fizetett ki, az ezekre elkülönített tételes függőkár-tartalék 8,25 milliárd forintot tett ki, míg a járadékokra csaknem 250 millió forintnyi tartalékot képeztek. -->
