BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ez a sors vár a mostani bankóinkra?

Utoljára 1997-ben volt átfogó készpénzcsere Magyarországon. A kiszivárgó, még meg nem erősített hírek szerint 17 év után ismét erre készül a Magyar Nemzeti Bank.

A II. világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be a forintot, vagyis néhány napja ünnepelte a 68. születésnapját. Az, hogy lesz-e hetvenéves, azóta kérdés, hogy az uniós tagságunk óta tart a találgatás, mikor váltja le az euró a forintot. Az elmúlt hetekben felröppent hírek szerint újakra cserélik a mostani pénzeinket. Ez pedig azt is jelentheti, hogy a következő néhány évben nem számolnak az euró bevezetésével. A forint tehát megérheti a hetvenedik születésnapját, igaz egy újabb külsővel.

Július közepén röppent fel a hír, hogy a jegybank átfogó készpénzcserére készül, amit több kereskedelmi banki forrás is megerősített. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) erről mindössze annyit közölt, hogy "a bankjegyek védelmi szintjének és minőségének emelése” céljából szakértőik folyamatosan elemzik a csere lehetőségét. Utoljára 17 évvel ezelőtt volt átfogó pénzcsere részben az elavult technológia, részben az elértéktelenedés miatt. Akkor hét évig tartott, amire a teljes sorozatot lecserélték.

Az első forint bankjegy a 10 forintos volt, amely augusztus 1-jén került forgalomba. Ezt követte néhány nappal később a 100 forintos. Ötvenessel 1953 óta lehet fizetni, az első 100 forint feletti címletet 1970-ben bocsátották ki az 500 forintos alakjában, majd 1983-ban az ezres következett. Erre a címletre akkora volt az igény, hogy még ugyanabban az évben egy újabb szériát gyártottak. Talán sokan emlékeznek arra is, hogy az ötezresek 1991-ben jelentek meg. Az 1946-ban kibocsátott bankjegysorozat a kezdeti képcseréktől eltekintve, – ami a 10 és a 100 forintost érintette – nagyjából fél évszázadig maradt forgalomban – 1997 óta az új bankjegysorozat darabjaival fizethetünk. Az új bankjegy típus részeként, 1997 óta létezik a 10 ezresünk és 2001 óta bocsátanak ki 20 ezer forintost. A fém kétszázas 2009 júniusában került forgalomba. A címletek egyre nagyobbak lettek és a forint váltópénzeit fokozatosan – előbb a 2 és 5, majd 1996. szeptember 30-án a 10 és 20 filléreseket is bevonták.

Az MNB közlése szerint a forgalomban lévő bankjegyek értéke a legfrissebb adatok szerint 3261,2 milliárd forint volt, mennyisége 339,3 millió darab. Érmékből, 2014 első negyedévében  51,3 milliárd forint volt forgalomban, ami 1351millió darab.

A bankjegyek papír alapanyaga a Diósgyőri Papírgyár Zrt.-ben készül, a bankjegyek nyomtatása a Pénzjegynyomda Zrt.-ben történik. A bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte.

Címlettől függ, hogy milyen hosszú élet vár egy bankjegyre, egy kis címletű bankjegy élettartama csupán egy-két év, míg a nagy címletű (pl. húszezres) esetén akár több mint 10  évig is forgalomban maradhat. A kisebb címletű pénzek ugyanis sűrűbben cserélnek gazdát, több kézen mennek át, ezért jobban és gyorsabban kopnak, gyűrődnek. Így egy bankjegy átlagos élettartama 4-5 év, egy érmének az átlagos élettartama 27-28 év. Mivel pedig előállítási költségük ugyanannyiba kerül, 40-50 forint, sokkal kifizetődőbb fémpénzt használni. Az MNB bankjegyek előállítására évente áltagosan 4,1 milliárd forintot költ el.

Az elhasználódott bankjegyeket apró csíkokká zúzza le a megsemmisítő gép, majd préseléssel tömör, téglaalakú brikettek készülnek belőle, ami 15x10x5 centis kockákat jelent. Korábban hétköznapi kukákban gyűjtötte ezeket a tömböket az MNB, s bizonyos időnként égető erőművekbe szállíttatta megsemmisítésre, azonban 2008-tól már másképpen hasznosítja ezeket a tömböket a jegybank. A megsemmisítési eljárás során a bezúzott bankjegyekből bankjegybrikettek készülnek, melyeket a Magyar Nemzeti Bank minden esetben jótékony célra ajánl fel. Ez évente nagyjából 60-70 tonna.

Hamis bankjegyek a statisztika szerint csak ritkán fordulnak elő. Idén eddig 597 darab hamis bankjegyet foglaltak le. Ezek többsége tíz- és húszezer forintos volt. Leggyakrabban könnyen felismerhető, mert fénymásolóval készülnek, a nyomdai hamisítványok száma elenyésző. Ennél gyakrabban kerülhet a kezünkbe csonka, vagy sérült bankjegy. Ilyenkor van lehetőség ezek átváltására az MNB lakossági pénztárában és a posta pénztáraiban, ha a fizetőeszköz felénél nagyobb része megvan. Az általános gyakorlat szerint a felsorolt intézmények pénztárosai azonnal becserélik a hiányos (csonka) és a sérült forintbankjegyeket, ha ott a helyszínen egyértelműen meg tudják állapítani, hogy azok becserélhetőek, azaz megbízhatóan meg tudják-e állapítani a becserélni kívánt bankjegy címletét, valódiságát és mennyiségét.

Tudta ezt a forintról?
Tudta, hogy bankjegypapírunk gyapotból készül?
Ez teszi lehetővé, hogy a bankjegy kézről-kézre járva, hajtogatva, gyűrve is sokáig felismerhető és
forgalomképes maradjon.
Tudta, hogy egy év alatt egy bankjegy átlagosan közel 2-szer fordult meg a jegybankban 1998-ban, 2010 óta pedig
már évente nem egész 1-szer?
Tudta, hogy egy bankjegy súlya kb. 1 gramm?
Tudta, hogy egy magyar állampolgárra 0,77 kg érme és 30 darab bankjegy jut?
Tudta, hogy egy köteg bankjegy kb. egy kilogramm?
Tudta, hogy a 200 Ft-os bankjegyek bevonásának indoka, az volt, hogy a gyakori használat miatt olyan hamar tönkrementek, hogy pótlásuk többe került, mint amennyit értek?
Tudta, hogy a jelenleg forgalomban lévő forintok közül az ezres a legrégebbi? 1983 óta lehet fizetni vele.
Forrás: mnb.hu


Milliárdok állnak a fiókban
Rengeteg forgalomból kivont, de még visszaváltható bankjegy van a lakosság birtokában. Főként két bevont bankjegyből nem érkezett vissza nagy mennyiség a jegybankhoz: a 200 forintos és a hologramcsík nélküli 1000 forintos bankjegyekből összesen 17 millió darab van még a lakosságnál vagy máshol, mintegy 6 milliárd forint értékben. Pedig a 2003. december 28-át követően bevont bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket pedig 5 évig névértéken átváltja törvényes fizetőeszközre. A bevont és még átváltható forintbankjegyek átváltását személyesen vagy postai úton kezdeményezheted az MNB-nél. A jegybank csak az általa valódinak minősített forintbankjegyet váltja be, továbbá váltásra elfogadja a hiányos forintbankjegyeket is, ha azoknak felénél nagyobb része megvan. Az MNB minden esetben névértéken, (a bankjegyen és az érmén feltüntetett érték) külön költség nélkül váltja át a bevont bankjegyet.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.