Az EKB újabb euróválságtól tart?

Az Európai Központi Bank (EKB) tanácsának tagjai csütörtökön találkoznak ismét, hogy további intézkedésekről tanácskozzanak a konjunktúra élénkítése érdekében - írja a bécsi Die Presse.

A jegybanki illetékesek korábban, júniusban történelmi mélypontra, 0,15 százalékra szállították le az irányadó kamatlábat. Ez azonban nem sokat hozott. Az euróövezet helyzete ugyanis még rosszabbodott is. Növekszik az aggály amiatt, hogy az euróválság ismét fellángolhat, hiszen az inflációs ráta augusztusban 0,3 százalékra süllyedt. Ez a legalacsonyabb érték 2009 óta, amikor a pénzügyi válság a csúcspontját érte el. Olaszország 50 év óta először deflációba csúszott.

"De miért rossz a defláció?" - teszi fel a kérdést a továbbiakban a bécsi lap. A fogyasztók ugyanis halasztják bevásárlásaikat, mert úgy hiszik, hogy az árak még olcsóbbak lesznek. A csökkent kereslet hatására a cégek még kevesebbet gyártanak. Ez pedig csődhullámhoz és magasabb munkanélküliséghez vezet.

Az EKB eddig azt feltételezte, hogy 2015-ben az euróövezetben a gazdasági növekedés 1,7 százalékos lesz. Valószínű, hogy ezt a prognózist nem lehet tartani. A Commerzbank elemzői ugyanis 2015-re csak 0,9 százalékos növekedést várnak. "Attól tartok, hogy Európa a stagnálás, a defláció és a magas munkanélküliség hosszabb fázisa előtt ál" - hangoztatta Marcel Fratzscher, a Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung elnöke a Die Welt című német lapnak nyilatkozva.

A sok gondot okozó államok közé nem csupán a dél-európai országok tartoznak, mint Görögország vagy Olaszország, hanem Franciaország is. A francia kormány ezért további segítséget kíván az EKB-től. Az EKB júniusi kamatcsökkentése ugyan erőteljes jelzés volt, ám az egész nem ér semmit - hangoztatta az új francia miniszterelnök, Manuel Valls. Valószínűtlen, hogy az EKB szeptemberben ismét csökkenti a kamatokat. Alternatíva lenne az államkötvények masszív vásárlása, amit az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a jegybankok már megtettek.

Államkölcsönök tömeges vásárlása az egyik utolsó nagy fegyver, amelyek még az EKB rendelkezésére állnak. Sokan kérdik azonban, hogy az EKB-nak már most el kell-e sütnie az egész puskaport. Németország kategorikusan elutasítja a mennyiségi lazítás programját.

"Az EKB-nak egyértelmű mandátuma van arra, hogy gondoskodjék a pénz értékének stabilitásáról. Arra nincs mandátuma, hogy az államokat finanszírozza" - szögezte le Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter. A mindenkori parlamentek és pénzügyminiszterek feladata, hogy gondoskodjanak a stabil állami pénzügyekről. A Commerzbank közgazdászai számára mégis valószínűnek látszik, hogy az EKB  a következő 12 hónapban megnyitja a "pénzzsilipet" államkötvények vásárlására.