Így él egy átlagos magyar egyetemista
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA 22 év alattiaknál ez 56 899 forintot jelent, a 30 év feletti - zömmel munka mellett tanulók - egyetemisták és főiskolások viszont 179 736 forintos bevétellel számolhatnak.
Az alapszakos hallgatók bevételeinek 51,9 százaléka a szülőktől, családtagoktól származik, egyötöde pedig saját kereset. Az állami ösztöndíjak, támogatások aránya 9,4 százalék, az egyéb bevételi forrásoké pedig 18,8 százalék. A mesterszakokon tanulók körében már csak a kiadások 38,4 százalékát fedezik a hallgatók szülői segítséggel, saját fizetésükből pedig 31,8 százalékát - olvasható az Eduline.hu-n.
A szülők legmagasabb iskolai végzettsége és a hallgatók bevételei között is találtak összefüggést a kutatók: a felsőfokú végzettségű szülők gyermekeinél a családi forrás aránya 58,1, a saját bevételé pedig 16,3 százalék.
A legfeljebb középfokú végzettségű szülők gyermekei kiadásaik 45,8 százalékát fedezik a család anyagi támogatásából, 23,5 százalékát pedig saját keresetükből. Persze az sem mindegy, hogy a hallgatók szüleikkel élnek-e: az adatok szerint az otthon lakó egyetemisták-főiskolások valamivel nagyobb mértékben támaszkodnak a szülői apanázsra, mint azok a társaik, akik otthonuktól távol élnek.
A hallgatók 29,2 százalékának van állandó munkahelye, 16,5 százalékuk pedig alkalmi jelleggel dolgozott. Állandó munkahelye a 22 év alatti diákok 7,9 százalékának van, a 22-25 évesek közül már minden ötödik hallgatónak (19,4 százalék), a 26-30 évesek körében pedig minden másodiknak (51,3 százalék). A 30 év feletti hallgatók 80,6 százaléka rendszeresen dolgozik.
A tanulás mellett végzett munka persze kihat az egyetemi, főiskolai teljesítményre is: a rendszeresen dolgozók 43,1 számolt be arról, hogy csak alacsony intenzitással tud tanulni.
