Az első féléves magas deficit ellenére tartható a hiánycél

A nemzetközi színtéren az Európai Központi Bank volt a figyelem középpontjában a múlt héten. A piac leginkább a sajtótájékoztatót várta, ugyanis további információkat szerettek volna az eszközfedezetű értékpapírok vásárlásával kapcsolatban. Az elnök azonban csupán néhány részletet árult el, amely nem feltétlenül elégítette ki a befektetők kíváncsiságát. Erre a piac is reagált, miután az európai börzék negatív tartományban zárták a napot. Kiderült, hogy fedezett értékpapírokat vásárolnak, melyek esetében legalább BBB- minősítés a követelmény. Kivételt képez ez alól a spekulatív kategóriába tartozó Ciprus és Görögország, ugyanakkor rájuk szigorúbb szabályok is vonatkoznak. Mario Draghi elnök nem beszélt a vásárolni kívánt mennyiségről, így még nehezen értékelhető a program. Összességében elmondható, hogy továbbra is a deflációs félelmek tartják nyomás alatt a központi bankot, ezért egyre több eszközt igyekeznek bevetni a gazdaság élénkítésére.

Magyarországon a múlt héten több fontos makrogazdasági adat is megjelent. A Központi Statisztikai Hivatal hét közepén publikálta a kormányzati bevételeket és kiadásokat, pénteken pedig a kiskereskedelmi termékforgalmi adatokat. A kormányzati szektor hiánya 3,8 százalék volt a második negyedévben, ilyen magas negyedéves deficitre 2013 első negyedéve óta nem volt példa. A friss jelentésben azonban módosították a korábbi első negyedévre vonatkozó deficitet, amely 3,6 százalék helyett 2,7 lett. A fentiek fényében valószínűleg tartható a teljes éves 2,9 százalékos hiánycél, hiszen a második félévben jelentősen kisebb költségvetési deficit képződik.

Ezeken felül a múlt héten bevezették az ESA2010 módszertan, így visszamenőlegesen módosították az 1995-2013 közötti időszak GDP-adatait. Megváltozott többek között a 2013-as GDP növekedés, a korábbi 1,1 százalék helyett 1,5 százalékkal bővült a gazdaság, a nominális hazai össztermék pedig visszamenőlegesen 1,2-2,7 százalékkal nőtt az elmúlt 18 évben.