Elfogyott a pénz, hitelből fizetik ki a becsődölt bankok és takarékok ügyfeleit

Tegnap járt le az a húsz munkanap, ameddig az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) kártalanítania kellett az Alba Takarékszövetkezet betéteseit. Az Alba, amelynek működési engedélyét augusztus végén vonta vissza a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az OBA közlése szerint több mint 13 ezer kártalanításra jogosult ügyféllel rendelkezett, akiknek csaknem 12 milliárd forintnyi biztosított betétjük rekedt a hitelintézetben. Ezek 99 százalékát az OBA ki is fizette, 131 betétesnél – jellemzően jogi folyamatok, például hagyatéki, gyámhatósági ügyek vagy zárolás miatt – még nem zárult le a folyamat.

Ez a kifizetés az idei másik két takarékszövetkezeti csőddel együtt egyébként valószínűleg mostanra le is nullázta az OBA vagyonát. Tavaly év végére 76,6 milliárd forint maradt az alapban, ezt persze növelték az idén a hozamok, és a hitelintézetek által befizetett biztosítási díjak, utóbbiak összege erre az évre valamivel 8,5 milliárd forint fölött lehetett. Az év elején bedőlt Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet mintegy 10 ezer betétesének viszont 22 milliárd, a júliusban csődbe ment orgoványi takarékszövetkezet 30 ezer betétesének pedig több mint 54,3 milliárd forintot fizettek ki az alapból, vagyis az idei kártérítések összege már 90 milliárd forint körül tart.

Ha még egy hitelintézet csődbe megy, és nem marad elég pénz az OBA-ban, az alap a hitelintézeti törvény szerint hitelt vehet fel, amelynek visszafizetésére egyébként az állam készfizető kezességet vállal. Az OBA valószínűleg első körben a Magyar Nemzeti Bankhoz fordul majd kölcsönért – közölte lapunkkal Tóth István, az intézmény kommunikációs vezetője. Mivel a jegybanki kölcsönt három hónapon belül vissza kell fizetni, az alap ezt később a piacról kell pótolja. Ha hitelre szorulna az alap, akkor előírhat a tagintézmények számára rendkívüli befizetést, hogy törleszteni tudjon.

Az alap emellett juthat némi forráshoz a felszámolt hitelintézetek vagyonából is. Ezek az eljárások azonban gyakran hosszúra nyúlnak. Az OBA történetének első kártalanítási ügye a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet felszámolásához kapcsolódik. Az eljárás 1993-ban kezdődött és még a mai napig is tart. Átlagosan egyébként az alap a betéteseknek kifizetett összeg 15-20 százalékát kaphatja vissza – a felszámolásból ekkora a valós megtérülés.

A kiüresedett alap vagyonát a tagintézetek is folyamatosan töltik, a kártalanítási kötelezettség alá eső vagyon – ez tavaly év végén 8753 milliárd forint volt – 1 ezrelékét kell évente befizetniük. Ezt az arányt a hitelintézeti törvény szerint lehet növelni egészen 2 ezrelékig, sőt indokolt esetben, ha egy hitelintézet kockázatos tevékenységet folytat, akár 3 ezrelékig is. A maximális rátákkal számolva is évekig tarthat viszont, mire újra eléri az alap a Brüsszel által kívánatosnak tartott, legalább 0,8 százalékos feltöltöttséget (ez ma 70 milliárd alatti összeget jelent).

A hitelintézetek kapnak időt a befizetésre, az egyebek mellett ezt is előíró direktívát ugyan a jövő év közepéig be kell illeszteniük a tagállamoknak a nemzeti jogrendjükbe. A Nemzetgazdasági Minisztérium által a napokban társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslat szerint azonban az EU előírásokban szereplő szintet csak 2024 közepére kell teljesítenie az OBA-nak.