Az egészségmegőrzésben és az öngondoskodásban segíthet a munkáltató

Bár az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári juttatások minden további nélkül beépíthetőek a munkáltatói cafetériarendszerekbe, mégsem mindenhol érhetőek el. Pedig a munkavállalók jelentős része – a Stabilitás Pénztárszövetség friss kutatása szerint - a leghasznosabb juttatásként tartja számon a pénztári megoldásokat. Ezek legnagyobb előnyei között sorolták fel az adókedvezményt, az elérhető hozamot és az alacsony költségeket. A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, Lehoczky László szerint a pénztári megoldások a legversenyképesebb öngondoskodási konstrukciók közé tartoznak. A munkáltatók cafetériarendszereinek segítségével azok is igénybe vehetik ezeket a megoldásokat, akiknek egyébként nem férne bele a költségvetésébe, így bővülhet ez a piac.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak 90, az egészségpénztárak több mint 70 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség megrendelésére a Kutatócentrum által elvégzett felmérésből az derül ki, hogy a munkavállalók körében fokozott az igény a pénztári megtakarításokra. „A kutatás legbeszédesebb eredményei közé tartozik, hogy a megkérdezett munkavállalók háromnegyede az egészségmegőrzésre fordítható keretet a leghasznosabb juttatások között említette, a nyugdíjcélú megtakarításokat pedig a válaszadók közel 50 százaléka sorolta a leghasznosabb cafetériaelemek közé” – mondta a Világgazdaságnak Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.

A szakember szerint a pénztári megoldások iránti érdeklődést egyértelműen mutatja az is, hogy a felmérésben megkérdezett munkavállalók jelezték, ha választhatnának a különböző cafetériaelemek közül, akkor közel 30 százalékuk önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást, 35 százalékuk pedig egészségpénztári juttatást igényelne. „Utóbbi eredmény ugyan örömteli, a hangsúly azonban a feltételes módon van, tehát abban az esetben választaná a munkavállalók harmada a pénztári megoldásokat, ha választhatóak lennének. Ezekkel az elemekkel azonban egyelőre nem mindenhol élhetnek a munkavállalók. A kutatás szerint 42 százalékuk egyáltalán nem kap béren kívüli juttatást” – fogalmazott Lehoczky László.

Nem mindenki választhat

Fontos továbbá – emelte ki az elnök -, hogy azoknál a munkáltatóknál, ahol van cafetériarendszer, a dolgozóknak csak a fele választhat a különféle juttatások közül. A megkérdezettek másik felének saját bevallása szerint nincs választási lehetősége. A munkavállalók 22-24 százaléka mondta azt, hogy munkáltatójánál a választható cafetériaelemek között vannak a pénztári megoldások, azaz igényelhető önkéntes nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári juttatás. „A felmérés arra is rámutatott, hogy a munkavállalók az adókedvezményt, a hozamot és az alacsony költségeket tartják a pénztári megoldások legnagyobb előnyének” – mondta Lehoczky László. Szerinte tehát az igény adott a munkavállalók részéről az öngondoskodásra, ezen belül is a pénztári megoldásokra, ám ahhoz, hogy szélesebb körben elérhetővé váljanak, arra van szükség, hogy a munkáltatók is lépjenek, és elérhetővé tegyék ezeket a konstrukciókat, amelyek a legversenyképesebbek közé tartoznak az öngondoskodási piacon.

Attraktív számok

A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó pénztárak ugyanis kiváló évet zártak tavaly. A szóban forgó önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona a múlt év végén 1009 milliárd forintra rúgott, ami 10,5 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Az egy tagra vetített vagyon 12,1 százalékkal 932 ezer forintra nőtt, a tagpénztárak a különböző portfóliók kockázatától függően 2,2-18,51 százalékos hozamot értek el a múlt évben. „Mindezek látványos eredményeket jelentenek a mostani alacsony kamatkörnyezetben. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a hosszú lejáratú - 2 éven túli - háztartási betétek kamata 3 százalék alatt maradt, a leghosszabb – 10 éves és azt meghaladó – futamidejű állampapírok másodpiaci kamata – az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint - pedig alig több mit 3 százalék körül mozog. „Ezen tények fényében az önkéntes nyugdíjpénztáraknál látott két számjegyű vagyongyarapodás igencsak attraktívnak számít. Még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az önkéntes kasszáknál a felhalmozott vagyon hosszú távra szól, azaz nyugdíjas korban érdemes felvenni, ellentétben a könnyebben hozzáférhető betétekkel” – mondta Lehoczky László. Az elnök szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak népszerűségét jelzi, hogy az új belépők száma tavaly 8 százalékkal nőtt, az egyéni befizetések összege pedig 20 százalékkal emelkedett.

Szintén jó teljesítménnyel zárták a tavalyi évet a Stabilitáshoz tartozó egészségpénztárak. A múlt év végén összvagyonuk meghaladta a 45 milliárd forintot, ami 2 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. „A vagyongyarapodás mértéke elmarad az önkéntes nyugdíjpénztáraknál látottaktól. Ennek az a magyarázata, hogy az egészségpénztárak teljesen másként működnek. A tagok ugyanis az egészségkasszáknál lévő összegekhez azonnal hozzáférnek, és egészségügyi, elsősorban egészségmegőrző szolgáltatásokra fordíthatják, mindemellett persze felhalmozható a vagyon későbbi, akár váratlan egészségügyi kiadásokra is” – mondta Lehoczky. A Stabilitáshoz tartozó egészségpénztárak népszerűségét a számok szintjén talán az mutatja a leginkább, hogy a 725 ezer tag tavaly összesen 7,4 millió alkalommal vett igénybe pénztár által finanszírozott szolgáltatást, ami napi 20 ezer esetet jelent.

A munkáltató számára is fontos

a munkavállaló egészsége

Az egészségpénztárak szolgáltatásai az egészségmegőrzésben játszanak kulcsfontosságú szerepet, és Lehoczky László szerint itt előjön a munkáltatói faktor is. Mégpedig azért, mert a munkáltatók egészségpénztári támogatással egyfelől növelhetik az adott munkavállaló juttatási csomagját, másrészt így hozzájárulhatnak a munkavállaló egészségének megőrzéséhez. „Ez azért is fontos a munkáltatók számára, mivel a betegszabadság esetén ők fizetik a bért, tehát kiadásuk van, miközben a munkavállaló kiesik, mint erőforrás” – mutatott rá Lehoczky. Az elnök szerint közvetve az egészségpénztári juttatás mellett szólnak a munkavállalók betegségéről, és a táppénzes állományok alakulásáról szóló statisztikák is.

A Központi Statisztika Hivatal közelmúltban kiadott elemzése szerint a táppénz összegét jelentősen csökkentő szabályozások, a munka elvesztésétől való félelem, illetve a helyettesítés megoldatlansága miatt a dolgozók hajlamosabbak lehetnek a táppénzes állomány helyett rendes szabadságukat felhasználni, vagy betegen is munkába állni. „Abból, hogy a betegszabadságot a munkáltató köteles fizetni, valamint a KSH említett táppénzes statisztikájából levonható a következtetés, hogy a munkáltatónak elemi érdeke, hogy egészséges legyen a munkavállaló, ehhez pedig az egészségmegőrző szolgáltatásokkal is hozzájárulhat, ami a cafetériába beépítve kedvező adózással egészségpénztári juttatásként is biztosítható” – közölte Lehoczky László.

Lojalitási kérdés

A Stabilitás elnöke szerint nem elhanyagolható tényező a munkáltató szempontjából az sem, hogy a pénztári megoldásokkal fokozható egy-egy munkavállaló elkötelezettsége. Márpedig a lojalitás egyre fontosabb tényező a munkáltatóknál, hiszen nekik is az az érdekük, hogy ne legyen nagy a fluktuáció, és ezáltal hatékonyabban működhessenek.

„Összességében az öngondoskodási piacon a legversenyképesebb konstrukciók közé tartozó pénztári megoldások rugalmas, átlátható, biztonságos alternatívát nyújtanak adókedvezménnyel, versenyképes hozam és alacsony költség mellett. Ezek a szempontok mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára fontosak. Éppen ezért jó esély van arra, hogy a pénztári megoldások, elsősorban a cafetériarendszereken keresztül a jövőben nagyobb teret nyerjenek.” – foglalta össze várakozásait Lehoczky.