Tavaly 3,2 százalékkal, 237 700 forintra emelkedtek a reálkeresetek a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint, ennél nagyobb emelkedésre legutóbb 2006-ban volt példa. Azt követően lelassult a a költségvetési kiigazítások miatt, a tartósan magas pedig visszafogta a bérek reálértékének emelkedését, később viszont a gazdasági válság okozta a fizetések értékének csökkenését. Az infláció azonban 2013-ban nagyon alacsony szintre, 1,7 százalékra süllyedt, ami elősegítette a reálkeresetek emelkedését.
A tavalyi évben már nem csak az infláció eltűnése, hanem a vállalatok érdemi béremelése is segített. A legalább 5 főt foglalkoztató cégeknél 2014-ben 252 700 forint volt a bruttó kereset, a nettó pedig 165 500 forintra nőtt, mindkét esetben 4,3 százalékos a bővülés. A költségvetési szférában azonban csak 1,2 százalékkal, 209 700 forintra emelkedtek a bruttó keresetek, 137 300 forintos nettó mellett.
Az állami szférában azért jóval lassabb a béremelkedés, mert a közfoglalkoztatottak alacsony, 87 100 forintos fizetése lefelé húzza az átlagot; nekik csak 2 százalékkal nőtt a keresetük, miközben a létszámuk jelentősen növekedett. A közmunkások nélkül tavaly átlagosan 5,9 százalékkal, 241 ezer forintra nőttek a bruttó keresetek az állami szektorban, a nettó pedig 158 ezerre emelkedett. A közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva a teljes nemzetgazdaságban 4,9, a vállalkozásoknál 4,5, a nonprofit szervezeteknél 6,7 százalékkal nőttek tavaly a keresetek.
Az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 155700 forint volt – a fizikai dolgozók 106300, a szellemiek pedig 210900 forintit vihettek haza – tavaly. A kedvezménnyel együtt számítva azonban még nagyobb volt az emelkedés: 162500 forinton alakult a nettó, ami majdnem 4 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A tavalyi év első felében alacsonyabb, a második felében magasabb reálbér-emelkedést láthattunk, hiszen augusztus óta negatív tartományban van az inflációs index, vagyis csökkennek a fogyasztói árak. Decemberben már 0,9 százalékos áresést mért a KSH, ami a keresetek vásárlóértékének 7,7 százalékos emelkedéséhez vezetett. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiemelte, hogy két éve tart a reálbérek töretlen növekedése. A gazdasági tárca szerint a decemberi kimagasló mértékű reálkereset-növekedésben a rendszeres jövedelmek erőteljes emelkedése mellett az év végi mozgóbér-kifizetések bővülésének is nagy szerepe volt.
Részben ezért az idei év első felében nem számíthatunk hasonlóan nagy béremelkedési ütemre, de a emelése és a vállalati szférában szokásos bérfejlesztések, valamint a negatív tartományban maradó infláció miatt érdemi reálkereset-növekedésre várhatunk. Mindez támaszt nyújthat a fogyasztás stabil növekedéséhez, ennek eredményeképpen pedig a GDP-bővülést a belső kereslet vezetheti. Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza azt emelte ki, hogy a vállalatok által egyre többször kifogásolt munkaerőhiány figyelhető meg, ami fölfelé hajtja a béreket. Szakértők szerint az idei évben a tavalyihoz hasonló mértékű, 3 százalék körüli béremelkedésre lehet számítani, de ha idén is csökken a fogyasztói árindex, akkor ennél nagyobb reálkereset-emelkedés is elképzelhető.
Legjobban a pénzügyi szektor fizet
A legtöbbet tavaly is a pénzügyi szférában lehetett keresni. A bruttó átlagkereset 486 ezer forint volt a pénzügyi és biztosítási szektorban, ezt az információ és kommunikáció ágazatban pedig 449 ezer forint körül alakult a bruttó. Ettől csak kissé maradt el az energiaipar 422 600 forinttal.A legkevesebbet, 143 ezer forintot az egészségügyi és szociális ellátási munkáért kapták a dolgozók, de a vendéglátásban is csak 153 ezer forint volt a bruttó kereset. A mezőgazdasági munkáért átlagban 180 ezer forintot kaptak a foglalkoztatottak.
A legkevesebbet, 143 ezer forintot az egészségügyi és szociális ellátási munkáért kapták a dolgozók, de a vendéglátásban is csak 153 ezer forint volt a bruttó kereset. A mezőgazdasági munkáért átlagban 180 ezer forintot kaptak a foglalkoztatottak. -->
