Röghöz kötött devizahitelesek
Miközben az átlagos többszörösét kereső, hibátlan adósmúlttal és alacsony hitelfedezeti aránnyal rendelkező egykori devizahitelesek válogathatnak a kedvezőbbnél kedvezőbb hitelkiváltási ajánlatokban, a többség csak álmodozhat arról, hogy olcsóbbra cserélje valamelyik másik banknál a most forintosított lakáshitelét. A jegybank adatai szerint körülbelül 430 ezer deviza alapú jelzáloghitelt forintosítottak az elmúlt hónapokban. Az euróhitelesek és a 2008-ban, vagy ezt követően szerződött svájcifrank-hitelesek pedig a törvényben megszabott maximális kezdeti kamattal fizethetik a hitelt.
A piaci kamatok alacsonyabbak, és az adósok elvileg szabadon és költségek nélkül át is vihetik most a hitelüket egyik bankból a másikba. Aki élni kíván a lehetőséggel, annak a szerződésmódosulást követő 60 napon belül fel kell mondania a szerződését a meglévő hitelezőjénél, ezután 90 napja lesz arra, hogy a hitelt egy másik pénzügyi intézménynél kiváltsa. Ez a lehetőség elvileg minden adós számára nyitva áll, a jogszabályok szerint ugyanis a forintosítással érintett deviza jelzáloghitelekre nem vonatkoznak a hitelfedezeti arányra és a jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó korlátozások. A forintosított hitelekre vonatkozó enyhítés ellenére azonban a hitelintézetek nem lazítottak a hitelezési feltételeiken, továbbra is legalább 75 százalékos hitelfedezeti arányt várnak el – mondja Kézdi Zsolt, a Banki Hiteltanácsadók és Hitelkihelyezők Egyesületének (BHKE) elnöke.
Az elszámolás során a devizahitelesek ugyan visszakaptak a bankoktól 744 milliárd forintot, amelyből 563 milliárd a fennálló tőketartozás csökkentésére ment el, az átlagos hitelfedezeti arányok viszont még így is magasak. A jegybank adatai szerint március végén a forintosított deviza lakáshitelek 63, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek pedig a 47 százalékánál haladta meg a tartozás a fedezet értékének a 80 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a devizahitelesek körülbelül 55 százaléka szinte biztos, hogy a meglévő hitelezőjénél ragad.
Az adósmúltra is nagyon kényesek a bankok, csak olyan ügyfelet szeretnének átcsábítani a konkurenciától, aki pontosan fizette korábban a lakáshitelét. Amellett, hogy a KHR-ben (banki feketelista) szereplőket kapásból elutasítják, a hitelkiváltást kérő adósoktól elkérik az elszámolás során kapott adatokat is, amiből kiolvasható, ha a futamidő során valamikor késedelembe esett az adós. A forintosítás előtt a deviza lakáshitelek harmada és a szabad felhasználású jelzáloghitelek fele volt késedelmes, az ilyen adósoknak akkor sincs sok esélyük a bankváltásra, ha az elszámolás során a lejárt tartozásaik eltűntek.
Sok bank nem kér a korábban könnyítést kérő, átstrukturált hitellel rendelkező vagy árfolyamgátas ügyfelekből sem. Az árfolyamgát bevezetése idején még minden bank a konstrukcióba való belépés mellett kampányolt, most viszont van olyan hitelintézet, amelyik a gyűjtőszámla-hiteleseket kerekperec elutasítja. A 172 ezer gyűjtőszámlahitelből az elszámolás után mindössze 25 ezer maradt. Az átstrukturált hitelek száma ennél nagyobb. A forintosított deviza lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitelek nagyjából nyolcada lehet most átstrukturált hitel. Ennek a kétharmada ugyan késedelmes, de a pontosan fizető ügyfelek is kimaradhatnak a korábban kért fizetéskönnyítés miatt a hitelkiváltásból.
