Még ebben a hónapban megjelenhet az az MNB rendelet, amelynek alapján legalább 15 százalékban hosszú lejáratú forrásokkal kell finanszírozniuk jelzáloghiteleiket a piaci szereplőknek – derül ki a jegybank tegnap kiadott közleményéből.
A háztartási deviza jelzáloghitelek forintosítását követően – érvel az MNB közleménye – jelentősen megemelkedett a bankrendszerben a forint eszközök és források közötti lejárati eltérés. A forintra konvertálódó jelzáloghitelek túlnyomó többsége ugyanis 10 évnél hosszabb hátralévő futamidővel rendelkezik, miközben a bankrendszer forint forrásai – jellemzően betétek formájában – éven belüli lejáratúak.
A lejárati eltérés csökkentése érdekében az MNB 2016. október 1-től bevezeti a Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM). Az új mutató a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont forint források (jelzáloglevelek, jelzálog fedezete mellett kibocsátott egyéb értékpapírok, jelzálogbanki refinanszírozási hitelek) és az egy éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint jelzáloghitelek nettó állományának hányadosaként számítandó ki konszolidált szinten. A JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint 15 százalék, azaz a jelzáloghiteleket legalább 15 százalékban hosszú forrásoknak kell finanszírozniuk.
Az új előírásnak való megfelelésre – hangsúlyozza a közlemény – az MNB elegendő felkészülési időt biztosít a bankrendszernek. Ez idő alatt a jelzálogbankkal nem rendelkező intézmények jelzálogbankot alapíthatnak. A jegybank előzetes becslése alapján az új szabályozás számos új jelzálogbank alapítását és mintegy 300 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kibocsátását eredményezheti.
A kibocsátott jelzálogleveleket várhatóan elsősorban intézményi befektetők, pénzügyi intézmények vásárolhatják meg.
Az új MNB rendelet kapcsán a jegybank egyeztetett az Európai Központi Bankkal és a piaci szereplőkkel is, amely során több észrevétel is beépítettek a szabályozásba – közölte a jegybank.
