Nincs fennakadás a hitelintézeteknél a devizahiteles elszámolással kapcsolatos panaszok kezelésénél, tartani tudják a törvényben előírt 60 napos határidőt – derül ki a piaci szereplők lapunknak adott válaszaiból. Az elszámolásról szóló szabályozás alapján a pénzügyi szolgáltatóknak alapesetben április 30-ig kellett postázniuk az elszámolást tartalmazó levelet, az ügyfeleknek pedig a kézhezvételtől számítva 30 napjuk volt arra, hogy panasszal éljenek, ha nem értettek egyet az abban foglaltakkal. A hitelintézeteknek pedig újabb 60 napjuk van arra, hogy elbírálják a panaszt, és erről értesítsék az ügyfelet.
A legtöbb pénzügyi szolgáltatónál a kiküldött levelek számát figyelembe véve azért eléggé jelentős a megkereséssel élő ügyfelek aránya, a nagyobb piaci szereplők mindegyikének több ezer panaszt kell vagy kellett kezelnie. A K&H Bank lapunknak adott tájékoztatása szerint június 30-ig az elszámolásra vonatkozóan picivel több mint 8000 panasz érkezett a hitelintézethez. A CIB-csoport elszámolással érintett társaságai (CIB Bank, CIB Lízing, CIB Ingatlanlízing) kapcsán – közölték a szolgáltatónál – eddig a kiküldött levelek számához viszonyítva mintegy 5 százaléknyi panasz érkezett, és néhány százalékos arányról számoltak be a Budapest Banknál is a bankra és a Budapest Autóra vonatkozóan.
A panaszok igen nagy része viszont – mint ahogy az korábban várható is volt – nem tekinthető érdeminek, vagyis az ügyfelek nem tudják megjelölni, hogy pontosan mi is a problémájuk az elszámolással. Ehelyett sokan – pontos kifogások megfogalmazása helyett – úgy általában az elszámolás módjával nem értenek egyet, vagy úgy általában keveslik a visszajáró összeget. A CIB Banktól kapott tájékoztatás szerint például a panaszoknak kevesebb mint fele érdemi; az ügyfelek nem fogalmazzák meg pontosan, hogy mi a kifogásuk az elszámolással kapcsolatban, de a K&H Banknál is úgy nyilatkoztak, hogy a kisebb rész az, amely konkrétumokat is tartalmaz.
A Budapest Bankhoz leggyakrabban az árfolyamgátas ügyfelektől érkezett észrevétel, a hitelük futamidejének meghosszabbítása kapcsán. (Az elszámolás során a bank a jogszabályi előírások miatt ezen ügyfelek hitelének eredeti futamidejét meghosszabbította annak érdekében, hogy a jövőbeni törlesztőrészleteik ne vagy csak kismértékben emelkedjenek.) A Budapest Autónál pedig a panaszok egy része a visszatérített összeg nagyságrendjére, számítási módjára vonatkozott, míg mások a hátralévő futamidőre vonatkozó törlesztési ütemezést vitatták. A pénzügyi szolgáltatók visszajelzései alapján a panaszok döntő többségét viszont elutasítják, ami nem túlságosan meglepő: akadt olyan piaci szereplő, amely bőven 99 százalék feletti arányról számolt be az elutasításoknál.
A banjukkal dűlőre jutni nem tudó ügyfelek egy része várhatóan a jegybank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordul majd, hiszen ez az intézmény jelenti a következő jogorvoslati lépcsőt. Ez a lehetőség ugyanakkor nem mindenkinek lehet járható út, hiszen az is pontosan szabályozott, hogy milyen esetekben lehet a PBT-hez fordulni.
Az elszámolásra vonatkozó szabályozás szerint három esetben lehet a PBT segítségét kérni: az első, ha az ügyfél biztos abban, hogy a pénzügyi szolgáltató az elszámolás során számolási hibát vétett, illetve helytelen adatokból számolt, a második, ha az ügyfél szerint a szolgáltatónak elszámolási kötelezettsége áll fenn, ám ezt nem tette meg, a harmadik pedig, ha a 2009. július 26. előtt megszűnt szerződés vonatkozásában az ügyfél követelése nem évült el, ám ezt a szolgáltató vitatja.
A PBT a beérkező kérelmeket háromtagú tanácsban és írásbeli eljárásban bírálja el, de a felek meghallgatás tartását is kérhetik. A meghallgatás időpontjának módosítását ugyanakkor nem lehet kérni. A kérelem benyújtására emellett nagyon szigorú feltételek vonatkoznak: ha például a kérelmező nem megfelelő és e célra rendszeresített nyomtatványokon terjeszti elő a kérelmét, vagy a nyomtatványt hiányosan nyújtja be, az eljáró tanács a hiányok megjelölése mellett a kérelmezőnek visszaküldi, és felhívja arra, hogy pótolja a hiányokat. Ha pedig a PBT felhívása ellenére az adós nem nyújtja be a kért iratokat, akkor kérelmét elutasítják, és az eljárást megszüntetik.
Viszont az az első néhány ügy, amelyet a PBT már május végéig lezárt, nem az adósok szempontjából alakult jól. A testület által május végéig lezárt 28 elszámolási ügyből mindössze kettőnél született egyezség a szolgáltató és az ügyfél között, a többi eljárás megszüntetéssel végződött: így addig egy olyan ügyet sem zártak le, amely a pénzügyi szolgáltató számára jelentett volna bármilyen jellegű kötelezést.
Összesen kétmillió szerződés
A lakossági hiteleket érintő teljes elszámolási folyamat nagyjából kétmillió szerződést érint. Az elszámolás mostani – tehát a devizahitelekre vonatkozó – fázisát követően az ügyfelek nagyjából 570 milliárd forintot kapnak vissza a pénzügyi szolgáltatójuktól, a forinthitelek ősszel várható elszámolásának kapcsán pedig újabb 300 milliárdot. Az elszámolás és a forintosítás egyébként alapjaiban alakította át a háztartások hitelállományát: míg 2014 májusában közel 3600 milliárd forintnyi devizahitel volt forgalomban, ez idén májusra 246 milliárdra olvadt.
