Látványos javulást produkáltak az első fél évben az eredményeiket közzétevő hazai nagybankok: a négy érintett szereplőből háromnál javult az adózott eredmény, ami biztató jelként értékelhető az éves eredményeket illetően is. Az eredményjavulás ugyanakkor rá is fér a szektorra: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2014-ben rekordnagyságú, 483 milliárd forintos adózott veszteséget könyveltek el a részvénytársasági hitelintézetek, így a 2010-től számított öt év alatt a veszteségük meghaladta a 850 milliárd forintot.
Az eredmény látványos javulásában több tényező is szerepet játszhatott: az első, hogy a hitelintézetek jelentősen csökkenteni tudták kockázati költségeiket, aminek jótékony a hatása az eredményre. Emellett több nagybanknál is folytatódnak a költségcsökkentési programok – több helyen fiókbezárásokkal, elbocsátásokkal körítve –, ami hosszabb távon mindenképpen hozzájárul az eredmény javulásához.
Ami az egyes szereplőket illeti, a féléves jelentési szezon igazi meglepetése a Raiffeisen Bank volt, amely 2009 óta gyakorlatilag folyamatosan veszteséges volt, ám most az első hat hónapban már 1,8 milliárd forintos nyereséget termelt. Heinz Wiedner vezérigazgató szerint az első féléves jó eredményben szerepet játszott a kockázati költségek csökkenése, az is segített, hogy a korábbi évekkel szemben ezúttal nem történtek olyan kormányzati intézkedések, amelyek sokmilliárdos nem várt kiadást terheltek a bankra. Javított az eredményen az is, hogy tavaly a kelleténél valamivel több céltartalékot képeztek a devizahiteles elszámolás költségeire, ezt most vissza lehetett írni. A treasury is nyereséget termelt, ezenkívül a nem teljesítő hitelek aránya is szignifikánsan csökkent.
Jelentősen csökkenteni tudta veszteségét az Erste Bank is, amely 2015 első fél évében 10,817 milliárd forint veszteséget könyvelt el a tavalyi első félévi 43,877 milliárdos negatív eredmény után. A CIB-csoport szintén nagyon sokat javított: 20,9 milliárd forint adózás utáni veszteséget könyvelt el az idei első fél évben, 62 százalékkal alacsonyabbat, mint egy évvel korábban.
A hitelportfólió minősége szintén láthatóan javul a CIB-nél, a 90 napon túli késedelemben lévő hitelek aránya csaknem 3 százalékponttal, 18,9 százalékra csökkent, köszönhetően a korlátozott új beáramlásnak és a portfólió tisztításának. Az OTP-csoport magyarországi alaptevékenységének (OTP Core) adózott eredménye viszont 11 százalékkal csökkent 2014 azonos időszakához viszonyítva, így 59,2 milliárd forintot ért el a korrekciós tételek hatása nélkül. Az állami kézben lévő MKB Bank ugyan még nem tett közzé féléves számokat, ám sokat mond, hogy a tavalyi eredményekhez fűzött kommentár szerint az a cél, hogy idén nulla körüli adózás előtti eredményt érjenek el, 2016-ban pedig már újra nyereségessé váljanak. Ez pedig az elmúlt évek néhol százmilliárdos nagyságrendű veszteségei után igazán nem lenne rossz eredmény.
A jövőt illetően viszont nem lehetnek maradéktalanul optimisták a hitelintézetek. A legfőbb ok, hogy a nem túl acélos hitelezési aktivitás és az alacsony kamatkörnyezet miatt a kamatbevételeik nem tudnak növekedni. Erre rámutatott az Erste Bank gyorsjelentése is, amely szerint az alacsony kamatkörnyezet a csökkenő volumenekkel párosulva továbbra is nehezíti a bankszektor jövedelmezőségét. Az Erste szerint emellett a következő évek eredményességére hatással lehet a 2015 első felében csődbe ment brókercégek ügyfeleinek kártalanítása, amelynek a költségeit várhatóan a pénzügyi intézményeknek kell viselniük.
