Semmi nem sürgős a brit jegybanknak

Nagyon halvány jelét adta csak a Bank of England (BoE) annak, hogy egyszer majd hozzálát a 2009 márciusa óta rekordmélységben, 0,5 százalékon álló alapkamat emeléséhez, az viszont újdonság volt, hogy ezt rögtön érzékelhették a piacok. A brit jegybank ugyanis szakított eddigi szokásával és a monetáris tanács (MPC) ülése után azonnal kiadta a jegyzőkönyvet, amiből kiderült, hogy a kilenc tagból nyolc a tartás mellett volt.

Az elemzők előtte arra számítottak, hogy már legalább két–három tag akar szigorítani, ám a jegyzőkönyv csak azt hangoztatta: az MPC egyes tagjai felfelé mutató kockázatokat láttak az inflációs előrejelzésben, tekintettel a kereslet, illetve a bérek növekedésére. Mindezek csak Ian McCafferty, a brit gyáriparosok szövetségének korábbi főközgazdásza szerint indokoltak volna egy azonnali 25 bázispontos emelést. Még jobban összezavarhatja a kamatemelésre spekulálókat, hogy az MPC figyelmeztetett: a bankok finanszírozási költségei május óta nőnek, és lehet, hogy a jelzáloghitelek kamata emiatt rövidesen szintén emelkedni kezd.

Utóbbi azonban csak egy a BoE döntéshozói számára meghatározó tényezők közül, és nem írja felül az infláció fontosságát. A jegyzőkönyv szerint az energiaárak esése még legalább a jövő év közepéig lefelé nyomja a fogyasztói árindexet; a jegybank stábja arra számít – derült ki az ugyancsak ma kiadott inflációs jelentésből –, hogy még legalább két hónapig zéró közelében marad a ráta. A 2015-ös átlagra adott prognózist 0,3 százalékra vitték le a májusi 0,6 százalékról, jövőre már 1,6 százalék fölé mehet a drágulás. A GDP a mostani előrejelzés szerint idén 2,8 százalékkal nőhet – májusban még 2,5 százalékot vártak –, jövőre 2,6 százalékra lassul a tempó.

Két év múlva elérhető lesz a jegybank és a kormány közös 2 százalékos inflációs célja, rá egy évre pedig 0,1 százalékponttal efölé kerülhet a mutató az erősödő belső kereslet nyomán. Ezt már Mark Carney, a BoE kormányzója hangsúlyozta az MPC ülése utáni sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy várakozása szerint idén év vége felé gyorsul majd az infláció, deflációs veszélynek nem sok jele van.

A fő kérdés a sajtótájékoztatón is az volt, hogy mikor kezd hozzá a BoE az emeléshez, erről Carney azt mondta: a lépés valószínűsége közelebb jött, de a pontos dátumot nem tudják, bár megérti, hogy mindenki ezt találgatja. Újságírók emlékeztettek rá, hogy a kormányzó júliusban egy beszédében azt mondta, ez év vége tájékán kiéleződhet a kamatdöntés kérdése – Carney erre úgy válaszolt, hogy ez csak az ő személyes véleménye volt.  A döntés az adatoktól függ majd – fogalmazott a kormányzó, lényegében ugyanazokkal a szavakkal, mint nemrég kollégája Janet Yellen, a Federal Reserve elnöke. Carney tájékoztatásából, illetve az inflációs jelentésből az is kitűnt, hogy különösen nagy figyelemmel kísérik a munkaerőpiaci helyzetet: a jelentés szerint a munkanélküliségi ráta valamivel lassabban csökken majd, mint az elmúlt években (a BoE mandátumában nem szerepel a munkaerőpiaci stabilitás, ellentétben a Federal Reserve-ével). Az inflációs jelentés szerint idén 3 százalékkal nőhetnek a reálbérek (májusban még csak 2,5 százalékot vártak), jövőre pedig 3,75 százalékra gyorsulhat az ütem.

Az első kommentárok abban egyetértettek, hogy hacsak valami nemzetközi fejlemény nem indokolja, akkor idén aligha változik a brit kamat. A globális kockázatok közül a BoE Görögországot és Kínát említette: az előbbi már nem jelent nagy veszélyt, a kínai tőzsde volatilitásának nyilvánvalóvá válása azonban a múlt hónap legfeltűnőbb nemzetközi fejleménye a jegyzőkönyv szerint.