A BÉT-tel szemez az MNB

A Magyar Nemzeti Bank megvenné az osztrák nagyrészvényesek tulajdonrészét a Budapesti Értéktőzsdében, így a tőzsde újra többségi magyar tulajdonba kerülne – írta pénteken piaci forrásokra hivatkozva a Portfolio.hu. A portál forrásai az időzítéssel kapcsolatban biztosat nem tudtak mondani, azt azonban kiemelték, hogy amennyiben meglesz a szándék a részesedés megvásárlására, akkor a vevő gyorsan fog lépni. Egyelőre az sem tiszta, hogy az MNB csak a CEESEG 50,5 százalékos részesedését, vagy pedig az osztrák konzorcium további 18,3 százalékos részesedését is megvásárolná a mostani 6,9 százalékos részesedéséhez. Azt az értesülést, hogy folynak beszélgetések az osztrákokkal, az MNB alelnöke, Gerhardt Ferenc megerősítette, s bár határozott vételi szándékról nem beszélt, szavaiból egyértelműen kiderült – írták –, hogy az MNB akár a tulajdoni részesedésének növelésével is erősítené befolyását a magyar tőkepiacon. A CEESEG jóval szűkszavúbban nyilatkozott a Portfoliónak. Csupán azt közölték, hogy a ljubljanai tőzsde eladása semmilyen formában nem érinti a BÉT jövőbeni kilátásait.

A lépést mindenesetre megkönnyítené, hogy a magyar tőzsde tulajdonosi szerkezete nem túlságosan bonyolult: a CEESEG AG 50,45 százalékos pakettje mellett az Österreichische Kontrollbank rendelkezik 18,34 százalékos, valamint az MNB 6,95 százalékos tulajdonrésszel, a maradék, 24,26 százalékos szeleten pedig 76 kisebb tulajdonos osztozik.

Az MNB lépése viszont – ha tényleg megvalósul – ideális esetben új lendületet is adhat a magyar tőkepiacnak. A tőzsde ugyanis 2010 és 2014 között forgalmának kétharmadát elvesztette – amelyben ugyanakkor jelentős szerepe volt a magánnyugdíjpénztári vagyon állami átvételének is –, és tavaly mindössze 1942 milliárd forintos forgalmat produkált az azonnali piacon. Ez mindössze napi 7,83 milliárd forintos átlagforgalmat jelentett: ez ugyan az idei év első nyolc hónapjában 9,3 milliárdra nőtt, ám ez sem tekinthető túlságosan acélosnak. A forgalom túlnyomó részét ráadásul a négy vezető vállalat – a Magyar Telekom, a Richter, a Mol és az OTP Bank – részvénye adja, utóbbinak tavaly egymagában csaknem 59 százalékos volt a részesedése.

Egyértelmű tehát, hogy a BÉT-nek újabb belépő cégekre volna szüksége, amihez az MNB esetleges többségi tulajdonrésze közvetetten mindenképpen hozzájárulhatna. Az állam ugyanis az elmúlt években komoly mértékben bevásárolt a szolgáltatói szféra cégeiből, köztük két bank is bekerült a portfólióba. Ha pedig az állam nem akar a szükségesnél hosszabb ideig felügyeletet gyakorolni e társaságok felett, kézenfekvő megoldás lehet a teljes vagy részleges tőzsdei bevezetés. A BÉT egyébként nem szorul nagy átalakításra: a tőzsde működése egészséges képet mutat, ráadásul az utóbbi években stabilan nyereséges volt, 2014-ben 520 millió forintos nyereséget termelt. A nagy kérdés persze a vételár lehet a tervezett vásárlás kapcsán: a CEESEG feltehetőleg nem akar mindenáron szabadulni a BÉT-től, de nyilván lenne olyan kedvező vételár, amiért cserébe hajlandó lenne megszabadulni a pakettől.

„Beleillik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) politikájába, hogy bevásárolnák magukat a magyar tőzsdébe – mondta a Világgazdaságnak Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Központ alelnöke. –Az osztrák tulajdonos globálisan gondolkodott, és szeretett volna egy kelet-közép-európai tőzsdehálózatot kialakítani, így elkezdtek egységes infrastruktúrát is kialakítani.” A szakértő szerint nem probléma, hogy az MNB egy olyan szektorba száll be, amely a pénzügyi tevékenységet kiszolgálja, ilyen a pénzforgalmat lebonyolító Giro vagy az értékpapír-elszámolást végző Keler is. A Bankárképző alelnöke kiemelte: ez nem egy bevett szokás Európában, de nem is példa nélküli. „Ha a nemzeti bank beszáll a tőzsdébe, akkor az azt jelenti, hogy hosszú távon is fontos szerepet szán neki” – vélekedett Marsi Erika.

„Nem meglepő az MNB újabb tulajdonszerzési törekvése” – válaszolta lapunk kérdésére Várhegyi Éva. A Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója szerint lehetséges, hogy valóban a BÉT aktivitásának növelése, a hazai cégek nagyobb mértékű tőzsdei kibocsátása a célja, ami elsősorban a kkv-szektor forrásszerzésére lehet kedvező hatással. „A BÉT tulajdonosi szerkezete azonban gyökeresen módosulhat, ha az MNB kivásárolja a ma többségi tulajdonos CEE Stock Exchange AG Holdingot, amely főként osztrák magánbankok és vállalatok tulajdonában van, mivel az MNB tulajdonszerzésével közvetett módon többségi állami tulajdonba kerül a BÉT” – emelte ki Várhegyi Éva. A Pénzügykutató tudományos tanácsadója kiemelte, hogy bár az MNB felügyeli a tőkepiacot, a többségi jegybanki tulajdon nem jár feltétlenül érdekkonfliktussal, az MNB mai aktivista vezetése miatt azonban nem zárható ki az intézmény túlzott beavatkozása a BÉT működésébe.