A jegybankelnök szerint már közel lehet az alja

Nagyszabású ünnepséget tartott Kína a második világháború befejezésére emlékezve, emiatt csütörtökön és pénteken nem is volt kereskedés, ám a befektetők hangulata mit sem változott a szünet alatt. A hétvégi G20-találkozón a kínai jegybankelnök többek között azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy közölte, már közel lehet a tőzsdei zuhanás vége, és egy buborék kipukkanásának nevezte a lejtmenetet. A kínai tőzsdék éles emelkedéssel nyitottak, a CSI 300 index tízszázalékos emelkedést is mutatott rövid ideig, majd a kereskedés végére visszacsúsztak a negatív tartományba. A Shanghai Composite index végül 2,5 százalékos eséssel, 3080 ponton zárt, a CSI 300 pedig 3,4 százalékot gyengült. A hangulat átmeneti javulásához hozzájárulhatott, hogy kiderült, a Man Group helyi vezetője mégsem azért tűnt el, mert letartóztatták, csak meditált öt-hat napig – legalábbis közleményében ezt állította. A befektetőket számos impulzus érhette Kínában, a hivatalos 2014-es GDP-adatot például 7,4-ről 7,3 százalékra módosították utólag (a terv 7,5 százalék volt, idén pedig 7 százalék), Mark Möbius, a fejlődő piaci alapkezelő guru pedig közölte, jobb lenne, ha a hatóságok hagynák a részvénypiacot esni. Az első amerikai feltörekvő piaci alap, a Templeton Emerging Markets Fund korábbi elnöke úgy véli, a kínai részvények tovább fognak zuhanni, miután a hatóságok belátják, hogy szélmalomharcot vívnak.

Hasonló véleményen van a Bloomberg által megkérdezett Alex Wong, az Ample Capital igazgatója, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínai részvények a várható részvényenkénti eredményük 45-szörösén forognak, ami több mint duplája az amerikai piac 18-as mutatójának. Vagyis az esésnek fundamentális alapja van. A kínai belső piac értékeltsége elszakadt a hongkongi tőzsdén is forgalmazott kínai papírokétól, mivel utóbbin a külföldiek is köthetnek üzletet. Kimutatások szerint július eleje óta csaknem ötmilliárd dollárt vontak ki külföldi befektetők a kínai részvénypiacról.

Más adatok is arra utalnak, hogy a külföldi befektetők további korrekciót várnak. A legnagyobb vagyonnövekedést az idén indított ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) közül a Direxion Bear ETF könyvelhette el, amely a kínai A-részvények esése esetén növeli értékét. Az alap júniusi indulása óta 60-szorosára, 253 millió dollárra növekedett, miközben az árfolyama a kínai papírok zuhanásával összefüggésben 46 százalékkal emelkedett. Összehasonlításul, a kínai részvények emelkedésére létrehozott hasonló ETF csak a háromszorosára nőtt ezen időszak alatt. Időközben kiderült, egy hónap alatt 94 milliárd dollárral csökkentek a kínai devizatartalékok augusztusban, amelyet jórészt a jüan gyengülésének megállítását célzó intervenció során költhettek el. Az augusztus 11-én bejelentett leértékelés után nagy nyomás nehezedett a kínai devizára, amit jüanvásárlásokkal próbáltak mérsékelni a hatóságok. A kínai devizatartalék még így is óriási, 3557 milliárd dollár, de elemzők felhívják a figyelmet, hogy az intervenció ilyen hatalmas nagyságrendje nem tartható fenn sokáig. A jüan egyes elemzések szerint mintegy 15 százalékkal túlértékelt, így az árfolyam átmeneti stabilizálása után alighanem elkerülhetetlen lesz a további leértékelés.