Kötvényprogram az MFB-től

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. 200 milliárd forint keretösszegű forintkötvény-kibocsátási programot indít a közeljövőben – közölték tegnap az MFB vezetői. Bertalan Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese az MTI tudósítása szerint elmondta: a kötvényprogrammal a tőkepiacot kívánják fejleszteni, emellett az MFB forrásbevonásra alkalmas eszközeinek palettáját is szélesíteni akarják. Az első sorozat első aukcióját 10 milliárd forint összegben hirdetik meg, szeptember 28-ára, a kötvény fix kamatozású, névre szóló, dematerializált papír lesz, futamideje 2015. szeptember 30-tól 2018. április 16-ig tart. Az egyes kötvénysorozatok összesített névértékét 30-50 milliárd forintra tervezik. A kötvényeket bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére is, az MFB-kötvények első tőzsdei kereskedési napja október 1. lesz.

Bertalan Sándor elmondta: a kötvényprogrammal a bank eszközeit azzal a céllal bővítik, hogy az MFB minél jobban teljesítse általános finanszírozási, gazdaságfejlesztési céljait. Az MFB vezérigazgató-helyettese kifejtette: a kötvényprogramban az egyes sorozatok futamidejét 2,3, illetve 5 évre tervezik, a befektetői igényekhez igazítva, míg az MFB-kötvények döntően fix kamatozásúk lesznek. Az aukciókat 2-3 hetente bonyolítják le. A kötvénykibocsátási program vezető szervezői és forgalmazói az FHB Kereskedelmi Bank és az UniCredit Hungary Bank lesz, mellettük a TakarékBank és az ING Bank Magyarországi Fióktelepe is bekapcsolódik a forgalmazásba.

Az MFB nyereséggel zárta a tavalyi évet: adózás előtti profitja 2,5 milliárd forint volt, csoportszinten 8,1 milliárdos konszolidált eredményt ért el. Mindezt úgy, hogy az állami tulajdonban levő bank jelentős átalakításon ment keresztül 2014-ben: a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól az uniós források elosztását is felügyelő Miniszterelnökséghez került a felügyelete, és új működési modell keretében átalakult a szervezet. A kedvező eredmény hátterében a menedzsment korábbi tájékoztatása szerint a kedvezőbb kamatkörnyezet áll – a kamatkülönbözet 15 milliárd forintot adott hozzá az eredményhez –, ami ellensúlyozta például a tervezettnél magasabb kockázati költségeket. A mérlegfőösszeg is csökkent az előző évihez képest (1104,7 milliárd forintról 1085,9 milliárdra), ami elsősorban az önkormányzatoknál végrehajtott adósságkonszolidációval magyarázható. Az eredményt befolyásolta az is, hogy tavaly megszűnt az uniós források elosztásával foglalkozó közreműködő szervezet, a MAG Zrt. – ez 2,1 milliárddal csökkentette az eredményt. A bank tavaly 133 milliárd forint hitelt hagyott jóvá, és 173 milliárd forintnyi hitelt folyósított, eközben jelentős akvizíciókban vett részt. Az MFB és az MFB Invest vette meg például a Főgáz Zrt. részvényeit, illetve az MFB értékesítette a tulajdonában levő Takarékbank-részvényeket.