Kezdődik az MKB megtisztítása
Míg korábban a szanálási hatóságként is eljáró Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Szanálási Alappal közvetlenül vetette volna meg az általa tulajdonolt MKB rossz hiteleinek egy részét, addig most egy közvetítőt is beiktatna – tudta meg a Világgazdaság. E szerint előbb átteszi az MKB mintegy 325 milliárd forint könyv szerinti értékű projekthitelét leánycégébe, az MKB Pénzügyi Zrt.-be, majd ez utóbbit adja el a Szanálási Alapnak. E hitelekből 134 milliárd nem teljesítő, de az MKB csak 107 milliárd forintnyi céltartalékot képezett.
A portfóliótisztítást novemberben hajthatják végre. Az MKB Pénzügyi Zrt. megvételéhez a Szanálási Alap a hazai bankoktól venne fel tízéves futamidejű hitelt, amelynek visszafizetését az állam garantálná. „Kértünk ajánlatot a jelentősebb piaci részesedésű hazai hitelintézetektől” – ismerte el lapunk érdeklődésére a Szanálási Alap kommunikációjával is megbízott Tóth István, az Országos Betétbiztosítási Alap szóvivője.
Azt még nem lehet meghatározni, hogy a megtisztított, 2014 végén 191 milliárd forint saját tőkéjű MKB legalább 50 százalék plusz egy részvényéért az MNB mennyit kérhet a legkésőbb 2016 első felében sorra kerülő privatizáció során. A szóban forgó projekthitelek mellett az MKB még a nagyobb értékű rossz hiteleit, illetve a mögötte álló ingatlanfedezetet is árulja. Adott például hitelt az Aréna Plaza és a Mammut Bevásárlóközpont létesítéséhez is. Az Aréna Plazát fejlesztő Symmetry Arena Ingatlankezelő Kft. 2014 végén fennálló 305 millió eurós hiteléből az MKB-nak 177 millióval tartozott, a Deutsche Pfandbriefbanknak 100 millióval, míg a CIB Banknak 28 millióval.
Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója már sejtheti a vételárat, legalábbis a Magyar Időknek azt nyilatkozta: az MKB iránt érdeklődők már tájékoztatást kaptak arról, milyen feltételekkel tudják megvásárolni a pénzintézetet, sőt meg is kezdték a tárgyalásokat. Ahhoz, hogy a hazai bankrendszer legalább felerészben magyar maradjon – ahogy azt Orbán Viktor kormányfő kitűzte –, csak itteni vevő jöhet szóba. A potenciális jelöltek közül azonban az OTP Bank közölte a Világgazdasággal, nem érdekli az MKB megvétele. Mint ahogy az NHB Növekedési Hitel Bankot sem – mondta lapunknak Kellner Zsuzsanna elnöki asszisztens –, ez inkább a fő tulajdonos Szemerey Tamásnak a Matolcsy György MNB-elnökhöz kötődő rokoni viszonya miatt kerülhetett szóba, hiszen az NHB-nak még a lecsupaszított MKB is túl nagy falat.
Tőkeerő alapján az MNB 250 milliárd forintjából kistafírozott, eredetileg közgazdásztanok terjesztésére létrehozott, ám eddig inkább az ingatlanbizniszben jeleskedő fél tucat Pallas Athéné-alapítvány lehet a befutó. Köztük a 48 milliárd forintos vagyonú Domus Scientiae kuratóriumának még ma is Balog Ádám az elnöke, tagja pedig Hetényi Márk, az MKB vezérigazgató-helyettese.
