Eltérő várakozások az OTP kapcsán
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTöbb mint 50 százalékot nőtt idén az OTP árfolyama. Ekkora emelkedés után azt gondolhatnánk, hogy az elemzők is óvatosabbá válnak, azonban pont ennek az ellenkezőjét látjuk: többen megemelték profitvárakozásaikat és célárukat.
Meglehetősen megosztottak az elemzők az OTP-csoport kilátásai kapcsán: ezt jól mutatja, hogy mekkora a szórás a célárakban. Az OTP részvényeit vételre ajánló 10 elemző közül a legoptimistább célára 7310 forint, a magyar bank papírjait eladásra ajánlók közül a legpesszimistább célára 3650 forint, előbbi közel 25 százalékkal magasabb, utóbbi közel 38 százalékkal alacsonyabb, mint a jelenlegi árfolyam.
Persze a célárak önmagukban semmit sem mondanak, érdemes megnézni, hogy ezekhez milyen profitvárakozások társulnak. Itt is nagy az eltérés, mert míg például 2015-re a legpesszimistább elemző 76, a legoptimistább 128 milliárd forint adózott eredménnyel számol, 2016-ra a várakozások két szélső értéke 129, illetve 185 milliárd forint, 2017-re pedig 176 és 217 milliárd forint a legalacsonyabb és a legmagasabb becslés.
A nagy eltérést elsősorban az okozza, hogy az elemzők eltérően látják az orosz és az ukrán operáció helyzetét. A két leánybank több tízmilliárd forint veszteséget okozott az elmúlt negyedévekben az OTP-nek, és a kilátások sem túl biztatóak, főként Ukrajnában kényszerülhet még magas céltartalékolásra a pénzintézet. A legoptimistább várakozások szerint az orosz OTP már jövő év közepén, az ukrán pedig már 2016 év végén ismét profitábilisan működhet, és a következő években csoportszinten is újra meghatározó „profitszállítók” lesznek. A pesszimisták szerint viszont akár hosszú időn keresztül veszteséges lehet a két bank, ráadásul a csúcsévekhez képest jóval alacsonyabb lesz a két bank eredményessége: az ukrán banké a lassú gazdasági kilábalás miatt, Oroszországban pedig pont abban a szegmensben, a fogyasztási hiteleknél élénkülhet a verseny, ahol az OTP a korábbi években zsíros profitot tett zsebre. Ráadásul több elemző is elképzelhetőnek tartja, hogy egyik vagy mindkét országból kivonul az OTP, ez pedig további több tízmilliárdos veszteséget okozna a bankcsoportnak.
De nemcsak a két leánybank jövőjével kapcsolatban megosztottak az elemzők, eltérően számolnak a magyarországi bankadó esetleges csökkentésével és a magyarországi brókerbotrányok károsultjainak kártalanításával kapcsolatos költségekkel is, de abban a kérdésben is nagy a megosztottság, hogy vajon érdemben csökken-e a következő években a céltartalékolás, például Magyarországon vagy Romániában.
